Facility/Property management blog

   

„Kacskaringós utak” és facility management

A kacskaringós utak elmélete izgalmas és értékes perspektívát kínál a facility management napi gyakorlatában. A rugalmasság, az innováció, a kollaboráció és a folyamatos tanulás révén a property- és a facility managerek képesek jobban alkalmazkodni a változó körülményekhez, hatékonyabban megoldani a problémákat, és hozzájárulni a fenntarthatóbb és hatékonyabb működéshez. A kanyargós utak nemcsak a kihívások kezelését segítik, hanem új lehetőségeket és megoldásokat is feltárnak a facility management területén.

A nemzetközi szaksajtó szokásos böngészése közben érdekes cikkre figyeltünk fel a European Cleaning Journal weboldalán. A november 14-i bejegyzés szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy hazánkban kevésbé ismert megközelítési módot, a crooked paths theory-t (a kacskaringós, kanyargós, szövevényes utak elméletét) alkalmazni kellene a takarításban is.

Mi is ez a teória?

A „kacskaringós utak” elmélete egy olyan koncepció, amely megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy mindig az egyenes vagy kiszámítható utat válasszuk. Ehelyett azt sugallja, hogy ha teret engedünk a felfedezésnek, a rugalmasságnak és a kreativitásnak, akkor minden fordulóban lehetőséget teremthetünk az inspirációra, a növekedésre és a fejlődésre. Ez a megközelítés a váratlan dolgok elfogadásáról szól, és arról, hogy értéket találjunk a kanyarokban és fordulatokban az út mentén, ahol minden kanyar új lehetőséget tár fel az érintettek megragadására és bevonására. 

Az elmélete Anton Pieck (1895-1987), holland művészig és látnokig, a Benelux államok legnagyobb élményparkjának, az Efteling-nek az alapítójáig vezethető vissza. Pieck hitt a kanyargós utak erejében, amelyek inspirálnak és csodát teremtenek. Bebizonyította, hogy a leggazdagabb élmények gyakran túlmutatnak a kiszámítható dolgokon, és arra ösztönöz másokat, hogy magukévá tegyék a nem szokványos útvonalakat. 

A kacskaringós utak elmélete arra hívja fel a figyelmünket, hogy lépjünk túl a hagyományos, lineáris gondolkodáson. A facility managementben ez azt jelenti, hogy a munkavállalóknak szabadságot kell adni, hogy kifejezzék magukat, megosszák ötleteiket és hozzájáruljanak a szervezet sikeréhez olyan módon, amely összhangban van egyedi tehetségükkel és szenvedélyükkel. Ezáltal a szervezetek olyan fehér- és kékgalléros munkaerőt nevelhetnek, amely nemcsak elkötelezettebb, hanem innovatívabb is, és képes kivételes szolgáltatást nyújtani.

„Kacskaringós utak” a facility managementben

A létesítménygazdálkodás az épületek és infrastruktúrák optimális működéséért felelős tevékenységek összessége, amely magában foglalja egyebek mellett az energiafelhasználás optimalizálását, a karbantartási munkák szervezését, a munkakörnyezet kialakítását és a biztonsági előírások betartását. Ez a terület gyakran szembesül váratlan problémákkal, például sürgős javítási munkálatokkal, technológiai hibákkal vagy akár külső tényezők, mint például természeti katasztrófák okozta kihívásokkal. A lineáris megközelítések nem mindig alkalmazhatók ezek kezelésére, mivel a valóság sokszor kiszámíthatatlan és gyors alkalmazkodást igényel. 

Az elmélet ezen a területen történő alkalmazása azt jelenti, hogy a létesítménygazdálkodásban dolgozók elfogadják a nem-lineáris problémamegoldás és döntéshozatal szükségességét, és nyitottak a rugalmas, iteratív megközelítésekre. Hogyan érvényesíthető ez a gyakorlatban?

1. Váratlan problémák kezelése

Amikor egy épület gépészeti rendszere meghibásodik, például egy hűtőgép elromlik egy forró nyári napon, a tervezett karbantartási munkálatok időrendjét gyakran fel kell borítani. A kacskaringós utak elmélete itt abban segíthet, hogy a facility managerek a helyzethez alkalmazkodva kreatív, rövid távú megoldásokat találjanak, például ideiglenes berendezések telepítését addig, amíg hosszabb távú javítási (megoldási) stratégiát dolgoznak ki.

2. Innováció a munkakörnyezet fejlesztésében

Az irodai tér kialakításában az alkalmazottak igényei gyakran változnak. Például a kezdetben népszerű nyitott iroda koncepció hosszú távon nem biztos, hogy megfelel az alkalmazottak produktivitási elvárásainak. Az elmélet gyakorlati alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy a property managerek kísérletezzenek új megoldásokkal – például flex space zónákkal vagy hibrid munkaterületekkel –, anélkül, hogy merev tervekhez ragaszkodnának.

3. Fenntarthatósági célok elérése

A fenntarthatósági törekvések gyakran nem lineáris utat követnek. Egy létesítmény energiafogyasztásának csökkentése során például a technológiai innovációk, szabályozások és költségvetési korlátok dinamikusan változhatnak. Ebben az esetben a kacskaringós utak megközelítésével a vezetők alkalmazkodó stratégiákat dolgozhatnak ki, például az új technológiák bevezetését kísérleti projektként, mielőtt széles körben alkalmaznák azokat.

Az elmélet előnyei a gyakorlatban

1. Rugalmasság és alkalmazkodóképesség

A létesítménygazdálkodási folyamatokban az előre nem látható változásokra adott gyors válasz elengedhetetlen. A kacskaringós utak elmélete elősegíti, hogy a vezetők és csapatok képesek legyenek rugalmasan reagálni, újratervezni és kreatív megoldásokat találni.

2. Kollaboráció és csapatmunka

A kacskaringós utak elmélete hangsúlyozza a kollaboráció és a csapatmunka fontosságát is. A facility managementben dolgozók gyakran különböző szakterületekről és háttérrel érkeznek, így a közös munka során eltérő nézőpontokat és megközelítéseket alkalmazhatnak. Ez lehetőséget teremt a legjobb gyakorlatok és ötletek összegyűjtésére és alkalmazására, amelyek hozzájárulnak a problémák kreatív és hatékony megoldásához. A közös gondolkodás és a csapatmunka révén a kanyargós utak új lehetőségeket és megoldásokat tárhatnak fel, amelyek a facility management napi gyakorlatának javát szolgálják.

3. Tanulási lehetőségek

Az elmélet alkalmazása a facility managementben a folyamatos tanulás és fejlődés lehetőségét is magában foglalja. A váratlan helyzetek és kihívások tanulságai értékes tapasztalatokat nyújtanak, amelyek révén a facility managerek jobban felkészülhetnek a jövőbeni problémák kezelésére. Ez a tanulási folyamat hozzájárul a szakmai fejlődéshez és a szervezet hatékonyságának növeléséhez.

4. Új lehetőségek felfedezése

A kanyargós utak gyakran vezetnek váratlan eredményekhez, amelyek hosszú távon jobb megoldásokat hozhatnak. Például egy alternatív energiaforrás bevezetése kezdetben költségesnek tűnhet, de a gyakorlatban jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

„Kacskaringós utak” a takarításban

Mivel a mostani bejegyzésünk megírását inspiráló cikk egy az elméletnek a tisztítás/takarítás területén való alkalmazhatóságáról szólt, vizsgáljuk meg mi is kicsit részletesebben ezt a területet! A kanyargós utak ezekben a folyamatokban is alkalmazhatók, különösen a nem-lineáris, rugalmas megközelítés révén, amelyet ez a teória képvisel. A takarítás és tisztítás napi gyakorlata ugyanis gyakran szembesül váratlan körülményekkel, sürgős igényekkel és eltérő követelményekkel. Néhány példa:

1. Váratlan helyzetek gyors kezelése

A napi takarítás során gyakran előfordulhatnak váratlan események, például egy irodában kiömlik egy folyadék, vagy egy fontos ügyféllátogatás miatt, esetleg két tárgyalás között gyors tisztításra van szükség. A kacskaringós utak elmélete ebben a helyzetben segíthet a takarítási személyzetnek, hogy rugalmasan reagáljon a felmerülő kihívásokra és áttervezze a napi munkát a sürgős feladatok előtérbe helyezésével. Így nem ragaszkodnak mereven a napi beosztáshoz, hanem a legfontosabb és legaktuálisabb igényekre összpontosítanak.

2. A takarítási folyamatok optimalizálása kísérletezés útján

Az elmélet alkalmazása lehetővé teszi, hogy a takarítási csapatok kísérletezzenek különféle technikákkal és eszközökkel a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Például az új, környezetbarát tisztítószerek bevezetése során hasznos lehet először egy kisebb területen tesztelni az eredményeket, mielőtt az egész épületre kiterjesztik az alkalmazásukat. A kísérletezés és az innovatív megoldások keresése különösen fontos lehet nagyobb intézmények esetében, ahol a hatékonyság növelése és a költségcsökkentés folyamatosan napirenden van.

3. Rugalmasan változó takarítási igények kielégítése

A takarítási igények gyakran ingadoznak attól függően, hogy egy adott nap vagy esemény milyen aktivitással jár. Például egy céges rendezvény után nagyobb tisztításra van szükség, míg a kevésbé forgalmas napokon elegendő lehet egy alapszintű is. A kacskaringós utak elméletének alkalmazásával a takarítási csapatok rugalmasan átalakíthatják feladataikat és prioritásaikat a napi igények szerint, így optimális tisztasági szintet biztosítanak az erőforrások hatékony felhasználásával.

4. A tisztítási protokollok fejlesztése a valós tapasztalatok alapján

A lineáris folyamatok előre meghatározott lépésekből állnak, amelyekhez a takarítók gyakran kötelesek ragaszkodni. A kacskaringós utak elméletét követve azonban a tisztítási protokollok a valós tapasztalatok alapján is folyamatosan finomíthatók. Például, ha egy új tisztítógép használata hosszabb időt igényel, mint a hagyományos módszer, de az eredmény jobbnak bizonyul, a takarítási gyakorlatot ennek megfelelően lehet módosítani. Ez az elmélet tehát lehetőséget ad a takarítási módszerek állandó fejlesztésére, a helyi sajátosságokhoz igazítva.

5. Környezettudatos tisztítási megközelítések támogatása

A takarítási és tisztítási folyamatokban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság, például a víz- és energiafelhasználás csökkentése vagy a káros vegyszerek használatának minimalizálása. Az elmélet gyakorlatban történő alkalmazása lehetőséget ad a környezettudatos tisztítási eljárások bevezetésére, amelyek során a hagyományos megközelítések helyett kísérletező, rugalmas módszerek alkalmazása válik prioritássá. Így a takarítási személyzet képes lehet alternatív technikákat kipróbálni, amíg a leginkább környezetbarát és hatékony módszert megtalálják. 

Mint Ön is láthatta, kacskaringós utak elmélete értékes szemléletmódot kínál a létesítménygazdálkodás területén. Ez az elmélet hangsúlyozza a rugalmasságot, az innovációt és az alkalmazkodóképességet, amelyek kulcsfontosságúak a modern létesítmények hatékony kezelésében. Bár a nem-lineáris megközelítések néha nagyobb bizonytalansággal járhatnak, hosszú távon elősegítik a kreatív, fenntartható és hatékony működést, ami a létesítménygazdálkodás egyik alapvető célja.

A címlapkép forrása: Freepik.com
Közzététel: 2024. november 19.
© Kérjük a szerkesztőségeket, hogy bejegyzésünk átvételekor hitvatkozásként jelöljék meg (linkkel) a Property/Facility Management Blog-ot és/vagy a BIG-HAUSE Kft-t!

„Crooked paths” and facility management

The crooked paths theory offers an exciting and valuable perspective on the daily practice of facility management. Flexibility, innovation, collaboration and continuous learning enable property and facility managers to better adapt to changing circumstances, solve problems more effectively and contribute to more sustainable and efficient operations. Winding paths not only help to address challenges, but also reveal new opportunities and solutions in facility management.