Facility/Property management blog

 

 

A munkaerő-fejlesztés vagy a robotizálás a takarítási szolgáltatások jövője?

A professzionális takarítási szolgáltatások piaca Magyarországon – ahogy világszerte – jelentős átalakulás előtt áll. A digitalizáció, a munkaerőpiaci kihívások és a fenntarthatósági elvárások egyre sürgetőbbé teszik a kérdést: hogyan fejlődhet egy magyar takarítóvállalkozás a következő években? A válasz az Európai Tisztítóipari Szövetség szerint két fő irányban keresendő: a humán erőforrás fejlesztésében vagy az automatizálás és robotizálás alkalmazásában. 

A takarítási szolgáltatások világa – Magyarországon is – fordulóponthoz érkezett. A szektor egyszerre küzd munkaerőhiánnyal, emelkedő bérköltségekkel, és egyre szigorúbb higiéniai elvárásokkal. Úgy tűnik, a megrendelői elvárások már nemzetközi szintűek, a munka ellentételezése zömmel még nem igazán az.  

Ugyanakkor az automatizálás és a robotika fejlődése új lehetőségeket kínál. A kérdés így nem az, hogy az ember vagy a gép lesz a jövő nyertese, hanem hogy milyen arányban, milyen időtávon, milyen feladatokra érdemes építeni az egyikre és a másikra. Az EFCI (European Cleaning and Facility Services Industry, Európai Tisztítóipari Szövetség) mostani blogbejegyzésünknek ötletet adó, szeptember 15-i cikke is hangsúlyozza: a jövő kulcsa a kettő ötvözése – a robotok használata mellett a munkaerő képzésének erősítése. Mindezt alátámasztani látszik a McKinsey & Company 2024-es előrejelzése, amely szerint legfeljebb 50%-nyi rutin tisztítási feladat váltható ki automatizálással 2030-ig.

Rövid táv (1–4 év): stabilizálás és első lépések

A magyar tisztítási iparágban továbbra is jelentős a munkaerőhiány, különösen a képzett dolgozók terén. Hosszú kihagyás után ebben az évben „tették le az első fecskék a tisztítástechnológiai mestervizsgát”. 

Eltekintve attól, hogy Scott Adams: Dogbert szigorúan titkos vezetői kézikönyve szerint „Nem az a probléma, hogy kevés az erőforrás, hanem hogy kevés az értekezlet”, a hazai vállalkozások zömében a napi rutin minél gördülékenyebb biztosítása köti le a vezetés energiáit. Átfogó, rövid távú célként tehát leginkább a meglévő munkaerő hatékonyságának növelése, a fluktuáció csökkentése és a szolgáltatási színvonal emelése fogalmazható meg. 

A mostani blogbejegyzésünk tematikájánál maradva – rövid távon a működési stabilitás, az alapvető hatékonyság javítása lehet a cél. Több előnye lehet a munkaerő képzésének, de az automatizálással való „kacérkodás”, illetve annak részleges bevezetése is hasznos lehet, ha jól átgondolt. 

Munkaerő képzése 

1. Előnyök:
– Javul a munka minősége, kevesebb hiba, kevesebb reklamáció, jobb ügyfélkapcsolatok. Pl. az olyan alapkompetenciák – mint munkahelyi kommunikáció, biztonsági utasítások megértése – jelentős különbséget tesznek.
– Elégedettebb dolgozók, alacsonyabb fluktuáció, mert érzik, hogy fejlődhetnek, nem „csak végzik a monoton munkát”.
– Rugalmasság: képzett személyzet gyorsabban alkalmazkodik változó feladatokhoz (pl. különféle tisztítási helyszínek, higiéniai előírások, ügyfél-specifikus igények).

2. Korlátok:
– Képzés költsége: idő, erőforrás, esetleg külső szakoktatás, képzők díja.
– A magas képzettség sem vált ki minden költséget; ha a feladat ismétlődő, monoton, akkor az automatizálás gazdasági értelemben még mindig előnyösebb lehet hosszabb távon.

Automatizálás / Robotizálás

1. Lehetséges beavatkozások:
– Kis- vagy közepes berendezések, pl. önjáró (autonóm) padlótisztító gépek, robotporszívók nagy irodaházakban vagy bevásárlóközpontokban. Ezek képesek bizonyos ismétlődő, rutinszerű feladatokat kiváltani.
– Digitális eszközök: IoT alapú szenzorok, hogy nyomon kövessék a tisztítási igényeket, automatizált beosztások, időmérések, teljesítményigények elemzése. 

2. Előnyök:
– Gyors megtérülés, ha rendszeres, nagy volumenű feladatokat vált ki (padló polírozás, folyamatos padlótisztítás, esetleg ablakmosás nagy területeken).
– Munkaerőigény csökkentése bizonyos műszakokban, kevesebb monoton vagy fizikailag megterhelő feladat.
– Versenyképességi előny, ha egy szolgáltató már tud automata/robotikus megoldást kínálni – piaci differenciálódás.

3. Korlátok:
– Beruházási költség, karbantartás, működéshez szükséges képzettség (üzemeltetés, hibakezelés).
– Az ügyfelek elvárásai: robot által végzett takarítás ≠ emberek részletekre figyelése mindenhol.
– Technikai infrastruktúra szükségessége (pl. áram, töltés, hely megfelelő méretben a robotplnak, hozzáférhetőség).

Ajánlott stratégia rövid távra

– Kezdetben pilot-projektek: egy-két helyszínen teszteli az eszközt, a költségek, a minőség, az ügyfél elégedettség mérése.
– Képzési program beindítása: belső továbbképzések, biztonsági és higiéniai előírások, kommunikáció, akár digitális alapismeretek.
– Kombinált modell: ember + gép együttműködés (co-robotok, vagy robotok, amelyek visszajelzéseket adnak, de emberi felügyeletet igényelnek).

Középtáv (5-8 év): skálázás és integráció

Ebben az időszakban már kifutnak azok a technológiák és képzési eredmények, amelyek rövid távon csak részben hasznosak. Itt a skálázható technológia, standardizálás, magasabb szolgáltatási szint lesz a tétel. 

1. Munkaerő képzése

– Fejleszteni kell olyan képességeket, amelyek növelik a dolgozók rugalmasságát: technológiai ismeretek, digitális alapismeretek, adatvezérelt munkavégzés, problémamegoldás.
– Szakmai továbbképzések, esetleg akkreditált képzési programok (szakképesítés, tanfolyam), higiéniai és minőségi szabványok betartása.
– Munkakörök átalakítása: pl. felügyelői, minőségellenőri, karbantartói szerepkörök, robotokkal dolgozó operátorok pozíciói. Az olyan „soft skills”” mint ügyfélkezelés, kommunikáció, rugalmasság különösen fontosak (lennének). 

2. Automatizálás / Robotizálás

– Nagyobb volumenű automatizálás: több helyszínen robotikai megoldások, autonóm gépek (pl. padlótisztító automaták, ablakmosó drónok nagy üvegfelületek esetén, automata adagolók, fertőtlenítő rendszerek).
– Integráció: digitális nyomon követés rendszerei, adatgyűjtés (pl. szenzoros tisztasági mérők), prediktív karbantartás, robot-felügyelő rendszerek.
– Pénzügyi struktúrák: lízing, bérleti konstrukciók (pl. „Robot-as-a-Service”) a nagy beruházások kockázatának csökkentésére. Magyarországon is megjelentek ilyen konstrukciók. 

3. Kihívások

– Karbantartási és működési költségek nőhetnek, ha nem tervezik meg előre.
– Technikai támogatás hiánya izolált területeken.
– A munkaerő elvárásai változnak, lehet, hogy nehezebb lesz dolgozókat találni, ha az elvárások magasabbak (képzettség, technikai affinitás és – fizetés).
– Szabályozási, biztonsági és higiéniai előírások összehangolása: pl. robotok használata, adatgyűjtés, ügyfél-adatok kezelése, személyes biztonság.

Hosszú táv (9+ év): új munkamegosztás ember és gép között

A következő évtizedben a takarítási szektorban egyre inkább új munkamegosztás alakul ki. A robotok elvégzik a rutinmunkák döntő részét, az emberek pedig ellenőrző, karbantartó, ügyfélkapcsolati és problémamegoldó feladatokra összpontosítanak. Az EFCI hangsúlyozza: a jövőben nem választani kell a két út között, hanem megtalálni az egyensúlyt. 

1. Munkaerő képzése

– Munkahelyi automatikusan tanuló, adaptív rendszerek mellett élménymunka lehetőségeinek kiépítése: dolgozók számára „értékesebb”, magasabb szakmai tudással rendelkező munkák.
– Folyamatos tanulás kultúrája, ahol a dolgozók nemcsak a takarítási feladatokról tanulnak, hanem technológiáról, adatkezelésről, robotikáról, AI-asszisztált rendszerekről.
– Partnerségek oktatási intézményekkel (szakképzők, felnőttképzés), ipari technológiai cégekkel, hogy az új technológiákhoz tartozó tudás elérhető legyen. 

2. Automatizálás / Robotizálás

– Szinte automatizált/önálló robotrendszerek, ahol az ember főleg felügyeleti, karbantartási, minőségellenőrzési szerepben van. A rutin feladatokat nagy mértékben robotok végzik.
– Teljesen integrált digitális rendszerek: IoT, mesterséges intelligencia, prediktív analitika, önjavító rendszerek.
– Üzleti modell innováció: szolgáltatásként kínált automatizált takarítás („Cleaning-as-a-Service”), robotok megosztása, platform modellek, standardizált moduláris robot-flották. 

3. Kockázatok, lehetséges problémák

– Elavulás: ha a vállalkozás nem tart lépést, lemaradhat mind technológiában, mind szakértelemben.
– Tőkeigény: a robotikai rendszerek beszerzése, a karbantartási infrastruktúra, a szoftveres támogatás nagy beruházásokat igényel.
– Szociális és munkaügyi kérdések: hogyan lehet fenntartani a dolgozói elégedettséget, ha sok feladatot gép végez; milyen szerep jut az embernek a „robotizált világban”?
– Szabályozás, biztonság, adatvédelem: ha robotok és szenzorok adatokat gyűjtenek, ha autonóm rendszerek dolgoznak, szükség lesz jogi és etikai keretekre.

Mint láthatta, véleményünk szerint a magyar tisztítási szolgáltató cégek jövője nem arról szól, hogy választani kell a képzés és az automatizálás között, hanem arról, hogyan lehet őket összehangolni. Rövid távon a képzés a legkritikusabb, mert közvetlenül csökkenti a hibákból fakadó költségeket és erősíti a munkaerő elkötelezettségét. Középtávon a technológiai integráció mellett a digitális készségek fejlesztése válik kulcsfontosságúvá. Hosszú távon pedig a robotok és emberek közötti új munkamegosztás alakítja át a szektort.

Az EFCI üzenete szerint azok a cégek lesznek sikeresek, amelyek nem kizárólag robotokra, és nem is kizárólag emberekre építenek, hanem egy okosan képzett munkaerőt és hatékony automatizálást ötvöző rendszert alakítanak ki. Ez a szinergia biztosítja, hogy a vállalkozás ne csak túléljen a változó környezetben, hanem versenyelőnyhöz is jusson.

A címlapkép forrása: Freepik.com
Közzététel: 2025. szeptember 23.
© Kérjük a szerkesztőségeket, hogy bejegyzésünk átvételekor hitvatkozásként jelöljék meg (linkkel) a Property/Facility Management Blog-ot és/vagy a BIG-HAUSE Kft-t!

Is workforce development or robotization the future of cleaning services?

The professional cleaning services market in Hungary – as elsewhere in the world – is undergoing significant transformation. Digitalization, labor market challenges, and sustainability expectations are making the question increasingly urgent: how can a Hungarian cleaning company develop in the coming years? According to the European Cleaning Services Association, the answer lies in two main areas: human resource development and the application of automation and robotization.