Facility/Property management blog
Aktív és passzív rendszerekkel a hatékony tűzvédelemért
Az elmúlt évtizedekben a tűzvédelmi rendszerek fejlesztése jelentős lépéseket tett előre az élet- és vagyonvédelem terén. Azonban a tűzesetek továbbra is súlyos károkat okoznak, így további innovációk szükségesek az újabb és hatékonyabb tűzvédelmi megoldások eléréséhez. Egy közelmúltban megjelent cikk nyomán ebben a blogbejegyzésben azt vizsgáljuk, hogy az intézményi, kereskedelmi és ipari ingatlanokért felelős személyek, a tulajdonosok, létesítménygazdák és FM-szakemberek mit tehetnek a megelőzés, a tűz időben történő észlelése, oltása és a károk minimalizálása érdekében.
Április 17-én egy érdekes írás jelent meg a Cmmonline.com-on. A cikket jegyző szakújságíró szerint ahhoz, hogy egy épület tulajdonosai és üzemeltetői az ingatlanban dolgozók és látogatóik biztonságát garantálni tudják, az egyik legkritikusabb feladat a tűzvédelmi rendszer felállítása. Az ő gondolatmenetét követve nézzük át, mit lehet tenni a hatékony tűzvédelem érdekében.
Annál is inkább lényegi kérdés ez, mert a National Fire Protection Association (NFPA) által közzétett adatok szerint 2019-ben csak az Egyesült Államokban az intézményi és kereskedelmi épületekben keletkezett tüzek okozta kár értéke 12,5 milliárd dollárt tett ki. Ez az összeg magában foglalja az épületekben, a bútorokban, a berendezésekben és egyéb tárgyakban keletkezett károkat, sőt a tűzesetek során elhunyt dolgozók és tűzoltók életét is „beárazták”.
Mivel sokfajta tűzvédelmi rendszer áll rendelkezésre, nehéz meghatározni, melyik felel meg a legjobban az adott létesítmény igényeinek. A számos lehetőség két csoportra osztható: aktív és passzív rendszerek. Az említett cikk megvizsgálja az e két rendszer közötti különbségeket, és azt, hogy hogyan működnek együtt az átfogó tűzvédelem érdekében.
Az aktív tűzvédelmi rendszerek olyan berendezések, amelyek a tűz keletkezése vagy terjedése esetén automatikusan beavatkoznak annak elhárítása érdekében. Céljuk az élet- és vagyonvédelem, valamint a tűz terjedésének megakadályozása vagy lassítása.
Az aktív tűzvédelmi rendszerek típusai:
– Sprinkler rendszerek
Az aktív tűzvédelmi rendszerek talán legismertebb típusa, csőhálózatot és sprinkler fejeket használnak a víz megfelelő helyre történő eljuttatására tűz esetén. A tűz hője aktiválja őket, így a víz gyorsan eloltja a lángokat. Az első automata sprinkler rendszer 1812-ben készült el az USA-ban. A már említett NFPA szerint azokban az épületekben, amelyekben sprinkler rendszer van, átlagosan 60%-kal kevesebb tűzeset történik és 70%-kal kevesebb halálesetet jelentenek.
– Tűzjelző rendszerek
Ezek a rendszerek érzékelik a tűz keletkezését, és riasztják az épületben tartózkodókat, valamint a tűzoltókat. E rendszerek manuálisan, illetve füst- (ionizációs vagy fotóelektromos), hő- vagy kombinált érzékelőkkel aktiválhatók. Az első automatikus tűzjelző rendszer, amely képes volt érzékelni a füstöt és a hőt, 1890-ben jelent meg az Egyesült Államokban. Az NFPA szerint a helyesen telepített és karbantartott füstérzékelők képesek megakadályozni a halálesetek 50%-át.
– Tűzoltó készülékek
A tűzoltó készülékek hordozható eszközök kisebb tüzek oltására. Általában száraz vegyszereket, habot vagy szén-dioxidot tartalmaznak. A kisebb készülékek általában 1-2 kg-osak, míg a nagyobbak tömege akár az 50 kg-ot is elérheti. A készülékeknek a megfelelő méretének és kapacitásának kiválasztása az adott hely és a tűzoltásra rendelt személyzet különleges igényeitől függ. Az első modern, kézi tűzoltó készülék 1818-ban került kifejlesztésre, és egy egyszerű, pumpaszerű eszköz volt, amelyet vízzel lehetett feltölteni.
– Tűzelfojtó rendszerek
A tűzoltó rendszerek különféle anyagokat – vízködöt, szén-dioxidot és száraz vegyszereket – használnak a tüzek elfojtására. Az épület meghatározott területeire, például konyhába vagy szerverszobába telepíthetők. Az első automata tűzelfojtó rendszer 1860-ban jelent meg, amikor az angol Alexander Braidwood kifejlesztette az első olyan rendszert, amely tűzjelzők és vízvezetékek kombinációjából állt.
Az aktív rendszerek előnyei közé tartozik, hogy képes a tüzek észlelésére és elfojtására, a károk minimalizálására és a sérülések megelőzésére. Testreszabhatók, így ki tudják elégíteni egy adott épület speciális igényeit is. Az átfogó védelem érdekében más tűzvédelmi rendszerekkel is integrálhatók. Hátrányuk, hogy áramforrást igényelnek, a telepítésük és karbantartásuk drága, ki vannak téve a hamis riasztásoknak, ami nem csak zavaró, de költséges is lehet.
A passzív tűzvédelmi rendszerek viszont olyan építészeti és szerkezeti megoldások, amelyeknek célja a tűz terjedésének lassítása és az épületben tartózkodók biztonságának növelése. Az ilyen rendszerek általában az épület tervezése és kialakítása során kell, hogy beépítésre kerüljenek, és nem igényelnek aktív beavatkozást a tűz keletkezése vagy terjedése esetén.
A passzív tűzvédelmi rendszerek többek között tartalmazhatnak tűzálló falakat, padló- és mennyezetburkolatokat, tűzgátló ajtókat és ablakokat, szigetelő anyagokat, valamint füst- és hőelvezető rendszereket. A „gondos gazdák” passzívan védhetik a létesítmény egyes eszközeit szórással felvitt tűzálló anyagokkal, például hőre habosodó, duzzadó (intumescent) festékekkel vagy cementkötésű bevonattal. Ezek a rendszerek hosszú ideig ellenállnak a tűznek, és segítenek megakadályozni annak terjedését az épületben.
Az ilyen rendszerek előnyei közé tartozik, hogy bármilyen beavatkozás nélkül képesek megvédeni az épületet a tűz ellen. Ezenkívül korlátozhatják a létesítményben és annak tartalmában a füst és tűz által okozott károkat. Viszont kevésbé hatékonyak a tűz észlelésében és az arra való reagálásban, mint az aktív rendszerek, nem használhatók azok helyettesítésére.
Könnyen kitalálható, hogy az épületekért felelős tervezőknek és üzemeltetési szakembereknek a kétfajta rendszer keverékét érdemes és szükséges alkalmazniuk. Az NFPA szerint a tűzoltó rendszerek telepítése és karbantartása együttesen mindössze 1-2% -ot tesz ki egy épület teljes költségéből, míg az oltásra felvonuló tűzoltók költsége sokkal magasabb lehet.
A rendszer hatékony kezeléséhez elsősorban az alábbiakra van szükség:
– Rendszeres ellenőrzések
Az aktív és passzív tűzvédelmi rendszerek rendszeres ellenőrzése kritikus fontosságú a megfelelő működésük biztosításához. Az ellenőrzések azonosíthatják a karbantartási vagy javítási igényeket, mielőtt azok komoly problémává válnának.
– Részletes nyilvántartás
A tűzvédelmi rendszeren végzett összes ellenőrzésekről, karbantartásokról és javításokról részletes nyilvántartást kell vezetni. Ez az információ hasznos lehetnek az azonos típusú hibák, hiányosságok azonosításához.
– Az alkalmazottak képzése és oktatása
Minden alkalmazottnak képzésre van szüksége a tűzvédelmi rendszerek, például a tűzjelzők és a tűzoltó készülékek használatáról. Ez biztosítja, hogy mindenki tudja, mit kell tennie tűz esetén, és segíthet minimalizálni a károkat és a sérüléseket. Természetesen nélkülözhetetlen a bérlők felkészítése is.
– Vészhelyzeti tervek kidolgozása
Tűz esetén elengedhetetlen egy jól kidolgozott katasztrófaelhárítási terv. Ennek a tervnek tartalmaznia kell a kiürítési eljárásokat, a vészhelyzeti kapcsolattartási információkat és a tűzvédelmi rendszerek használatára vonatkozó utasításokat.
– Képzett szakemberek alkalmazása
Amikor a tűzvédelmi rendszerekről van szó, kritikus fontosságú a képzett szakemberek alkalmazása. Ide tartoznak a tűzvédelmi mérnökök, vállalkozók és ellenőrök, akik szakértői útmutatást tudnak adni a rendszer tervezésével, telepítésével, esetleges modernizálásával és karbantartásával kapcsolatban.
A tűzvédelmi rendszerek tesztelésére és felügyeletére külön szolgáltatási ág szakosodott, amelynek globális árbevétele 2021-ben elérte a 659 millió dollárt.
Amennyiben mégis bekövetkezne a tűz, nem szabad elfelejtkezni arról – mint a Cleanfax.com egyik cikke rámutat –, hogy a helyreállítási projekt első fázisában a szakemberek gyakran veszélyes gázok és a tökéletlen égés melléktermékei között dolgoznak. Minden tűz egyedi, és az égés melléktermékei nagymértékben függenek az elégett anyagok típusától és mennyiségétől. Az azbeszt és az ólom mellett az anyagok lehetnek műanyagok, polivinil-klorid (PVC), szigetelőhab, üvegszál, ragasztók, szőnyegek vagy háztartási cikkek széles skálája, például elektronikai cikkek, bútorok, tisztítószerek stb. Még egy gyapjúpulóver elégésekor is hidrogén-cianid keletkezik, amely az első világháborúban még harci gáz volt. A szerkezeti tűz során keletkező potenciálisan veszélyes gázok és vegyszerek listája végtelen.
Az irodaházakban és más nagyforgalmú ingatlanokban az élet- és vagyonvédelem kiemelt fontossággal bír, hiszen ezek az épületek nagy létszámú embert fogadnak, és a tűzvészek súlyos következményekkel járhatnak. Az elmúlt évtizedekben a tűzvédelmi rendszerek fejlesztése jelentős előrelépéseket tett az irodaházak biztonságának növelése terén. Azonban tűzesetek továbbra is előfordulnak, így további fejlesztések szükségesek az újabb és hatékonyabb tűzvédelmi megoldások eléréséhez. A tűzvédelemmel kapcsolatos innovációk között egyre fontosabb szerepet kapnak a mesterséges intelligencia és a dolgok internete (IoT, Internet of Things) technológiák, amelyek lehetővé teszik a tűzvédelmi rendszerek automatizálását, valamint a nagy mennyiségű adatok gyűjtését és elemzését. Ezáltal az esetleges tűzveszélyekre előre lehet figyelmeztetni, és azonnali intézkedéseket lehet hozni a tűz kialakulásának megakadályozása érdekében. A kérdéskör rendkívül szerteágazó, így e témára valószínűleg visszatérünk még. Május 4-e a tűzoltók napja Magyarországon.
A címlapkép forrása: Freepik.com
Közzététel: 2023. május 2.
With active and passive systems for effective fire protection
In recent decades, the development of fire protection systems has taken significant steps forward in the field of life and property protection. However, fires still cause serious damage, so further innovations are necessary to achieve newer and more effective fire protection solutions. Following on from a recent article, this blog post examines what institutional, commercial and industrial property managers, owners and facility managers can do to prevent, detect and extinguish fires in time and minimize damage.
A SIKERES MUNKAHELYEK GONDOS GAZDÁJA
A hét idézete: „Minden járvány ellenszere (...) a tisztaság.” (Hindi Szabó Sándor)
A hét blogbejegyzése: A létesítmény- gazdálkodás politikai prioritásai 2025-ben
Kérje ingyenes árajánlatunkat!
24 órán belül visszajelzünk Önnek!