Facility/Property management blog

Az épületfelügyeleti rendszereké a jövő

Az épületfelügyeleti rendszerek képesek az egyre összetettebbé váló és egyre növekvő energia- és erőforrásigényű ingatlanok épületgépészeti szolgáltatásainak központosított vezérlését és felügyeletét biztosítani, javítani az épületben tartózkodók kényelmét és jóllétét, valamint hozzájárulni a környezeti fenntarthatósághoz. Mint ilyen, az épületfelügyeleti rendszerek megvalósításának prioritást kell élveznie az épülettulajdonosok, ingatlankezelők és facility managerek számára. Mi viszont a helyzet akkor, ha egy már meglévő rendszert kívánunk korszerűsíteni? Erre keresi a választ ez a blogbejegyzés.

A modern világban egyre inkább támaszkodunk a technológiára, amely segít kezelni és ellenőrizni az általunk használt épületeket. Itt jönnek képbe az épületfelügyeleti rendszerek (BMS vagy BCS). A BMS egy számítógép-alapú vezérlőrendszer, amelyet számos épületszolgáltatás és rendszer, például világítás, fűtés, szellőztetés és légkondicionálás kezelésére és felügyeletére terveztek. A BMS célja, hogy ezek a rendszerek hatékonyan és eredményesen működjenek, amivel jelentős költségmegtakarításhoz és környezeti előnyökhöz juthatunk.

Az épületfelügyeleti rendszerek iránti igény egyre nyilvánvalóbbá vált, ahogy a világ népessége folyamatosan növekszik, és egyre többen élnek és dolgoznak épületekben. Az egyre növekvő energia- és erőforrásigény miatt elengedhetetlenné vált ezen erőforrások hatékony, fenntartható kezelése. A BMS ebben segíthet az energiafelhasználás nyomon követésével és ellenőrzésével. Az épületfelügyeleti rendszerek egyik fő előnye, hogy képesek az épületgépészeti szolgáltatások központosított vezérlésére és felügyeletére. Ez azt jelenti, hogy a szakemberek hozzáférhetnek az épületrendszerek teljesítményével kapcsolatos információkhoz, szükség szerint módosításokat hajthatnak végre és figyelemmel kísérhetik e változtatások hatását. Mindez lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy gyorsan azonosítsák és kezeljék a felmerülő problémákat, például a berendezések meghibásodását vagy az energiapazarlást.

Az ilyen rendszerek másik előnye, hogy segíthetnek javítani az épületben lévők kényelmét és közérzetét. Például a BMS szabályozhatja az épület hőmérsékletét, páratartalmát és szellőzését, biztosítva, hogy a környezet kényelmes és egészséges legyen a bérlők és ügyfeleik számára. Ez a termelékenység növekedéséhez és az alkalmazottak elégedettségéhez vezethet, ami hosszú távon a szervezet javát szolgálja. Emellett a rendszerek a környezet fenntarthatóságához is hozzájárulhatnak. Az energiafelhasználás nyomon követésével és szabályozásával a BMS segíthet csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és javítani az épület általános energiahatékonyságát.

Eljöhet azonban az idő, amikor az épület „mutatói” romlanak, s felmerülhet a kérdés, hogy szükséges-e a BMS korszerűsítése. Ez némi előzetes munkát igényel a karbantartási és mérnöki vezetőktől, hogy megértsék, mely alrendszerek vagy a vezérlőrendszer mely részei igényelnek korszerűsítést az adott intézményi vagy kereskedelmi létesítményben. Ez a tervezési munka segít a vezetőknek megérteni, hogy pontosan mivel kell foglalkozniuk a továbblépéshez.

Egy a Facilitesnet.com-on megjelent cikk szerint a legtöbb ilyen frissítés a következőkre próbál összpontosítani:
– A karbantartási költségek csökkentése;
– Az energiafogyasztás csökkentése;
– A kényelem javítása;
– Az épület élettartamának meghosszabbítása.

Ezen koncepciók érdekében főként az alábbi 5 dolgot kell tudniuk a vezetőknek az épületirányítási rendszerük korszerűsítésekor:

1. Az igények megértése
Az új vezérlőrendszer-frissítések sokféle lehetséges iránya miatt a vezetőknek ki kell találniuk, mit akarnak elérni a frissítéssel. Ennek a kérdésnek a megválaszolása segít a vezetőknek megérteni, hogy a rendszernek csak egy kis arculatváltásra van szüksége az előtérben, vagy olyan berendezéseket kell cserélni, mint például az energiafogyasztás alakulását figyelő eszközök? Egyes frontend szolgáltatások beépített hibaelhárítási alkalmazásokkal is rendelkeznek, amelyek jelentéseket készíthetnek a szakemberek számára, hogy kivizsgálják a lehetséges problémákat, beleértve például a meghibásodott vezérlőeszközöket, a programozás logikai hibáit.
Egyes frissítések az új épületek felújításából vagy bővítéséből származnak, és a vezetőknek meg kell győződniük arról, hogy az új vezérlőrendszerük képes felügyelni a létesítményekben bevezetett új rendszereket, és részt kell venniük a tervezésben, hogy segítsék ezt a folyamatot.

2. Az épület képességeinek megismerése
Az épület működésének ismerete kritikus lépés minden korszerűsítésnél. Például az elavult berendezések nagyobb energiafogyasztást okoznak. Az elavult vezérlőkkel együtt járnak a régi vezérlési stratégiák, és a rendszer jelenlegi vezérlési stratégiái esetleg nem segítik az energiafogyasztás csökkentését, a kényelem javítását vagy az épület élettartamának meghosszabbítását. Sok vezető szeretne költségmegtakarítást elérni a rendszerfrissítési projekttel kapcsolatban, így a megtakarítások hatással lehetnek a megtérülési időre és a frissítések végrehajtásának előzetes költségeire, valamint arra, hogy a vezérlőrendszer megfeleljen az új épületkövetelményeknek.
A COVID-járvány kapcsán számos szakértő javasolt új szellőztetési és szűrési stratégiát, s ezeket érdemes áttekinteni a frissítés előtt. Az épületben tartózkodók jólléte is szerepet játszhat a frissítésben, mivel a létfontosságú tiszta levegő akár 100 százalékkal javíthatja a kognitív funkciókat, csökkentheti a betegnapok számát, és pénzt takaríthat meg a termelékenység növekedésén keresztül.

3. A finanszírozási lehetőségek feltérképezése

4. Legyen egy terv!
Kérjen fel egy szolgáltatót, hogy vizsgálja felül és írjon tervet a frissítés során felmerülő összes megfigyelési probléma megoldására! A nemzetközi gyakorlatban egy új rendszert integrálását megelőzően leggyakrabban egy alapvető felügyeleti képességekkel rendelkező ideiglenes épületfelügyeleti rendszert telepítenek. Győződjön meg arról, hogy az új rendszer megfelel-e a jelenlegi létesítmény informatikai követelményeinek! Például sok vezető szeretne távoli BMS-hozzáférést az épületüzemeltetői számára, és arra költi a pénzt, hogy ezeket az opciókat telepítse a vezérlőrendszerére, de a belső informatikai csoportja nem teszi lehetővé a távoli hozzáférést, vagy nincs meg a kapacitása erre.

5. A szolgáltató kiválasztása
Miután végigment az előző lépéseken, felmerül a kérdés, ki fog egy új vezérlőrendszert bemutatni és telepíteni? Ez nehéz döntés lehet, mivel a legtöbb létesítménynek van egy jelenlegi partnere, amely kiszolgálja az épületet. A meglévő kontrollok korszerűsítése vagy egy új vezérlőrendszer beszerzése előnyökkel és kihívásokkal jár, és a rendszeres ellenőrzéseket végző céggel való együttműködésnek segítenie kell a dokumentációs folyamatot, mivel a szolgáltató rendelkezik a rendszer legfrissebb dokumentumaival.
Ezzel pénzt takaríthat meg a kommunikációs fővonalak, terminálegységek, programozási logika és tervezés során. Amennyiben új szolgáltatót választ, annak kihívásokkal kell szembenéznie a telepített vezérlőrendszer jelenlegi architektúrájával kapcsolatban, még szerencse, hogy a legtöbb termék szinte bármilyen kommunikációs protokollal integrálható.

A Research and Markets friss felmérése szerint az épületfelügyeleti rendszerek piacának jövője ígéretesnek tűnik a lakossági, kereskedelmi és ipari szektorban egyaránt. A szegmens 2019 és 2024 között várhatóan 16%-os összetett éves növekedési rátával (CAGR) fog növekedni a világon. A bővülést Magyarországon az is segíti, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a nem lakáscélú épületek esetében 2025. január 1-ig kötelező az épületfelügyeleti rendszer kiépítése; fel kell szerelni a fűtési rendszereket, kombináltan helyiségfűtési és szellőző rendszereket, légkondicionáló, valamint kombináltan légkondicionáló és szellőző rendszereket, ha azok névleges effektív teljesítménye 290 kW-nál nagyobb, és ha a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik.

A címlapkép forrása: Pixabay.com
Közzététel: 2023. április 6.