Facility/Property management blog

 

Felújítás porral, törmelékkel – de mi lesz a hulladékkal?

Az épületek felújítása nem csupán esztétikai vagy funkcionális megújulást jelent, hanem komoly környezetvédelmi és logisztikai kihívásokat is magában hordoz. A bontási és építési munkálatok során keletkező törmelék és hulladék mennyisége jelentős, és ezek megfelelő kezelése elengedhetetlen a jogszabályi megfelelés, a munkahelyi biztonság, valamint a fenntarthatóság szempontjából. A hulladékkezelés tervezése már a projekt előkészítési fázisában kulcsfontosságú, hiszen a nem megfelelő elszállítás vagy tárolás súlyos bírságokat és környezeti károkat eredményezhet.

A különböző kereskedelmi (tehát üzleti célú) létesítmények felújítása jelentős hulladékmennyiség keletkezésével is járhat. Az építési és bontási (C&D) hulladék az országos hulladékáram több mint 23%-át teszi ki az USA-ban. Amennyiben a hulladékkezelést nem tervezik meg alaposan, az nemcsak a költségeket növeli (akár a projekt teljes költségének 2-10 %-át is kiteheti), de komoly csúszásokat és szabályozási problémákat is okozhat. 

Egy a Facilitymanagement.com-on nemrégiben megjelent, a mostani blogbejegyzésünkhöz ötletet adó cikk szerint egy jól felépített hulladékkezelési terv (Site Waste Management Plan – SWMP) segít átlátni, hogyan csökkenthető, szelektálható, újrahasznosítható és engedéllyel elszállítható a felújítás során keletkező hulladék – mindezt költséghatékonyan, biztonságosan és jogszerűen.

Mi is az a felújítási hulladék?

A kérdésre a Facilitymanagement.com egy másik írása adja meg a választ: a felújítási hulladék, más néven átalakítási hulladék, azokat az anyagokat jelenti, amelyek egy létesítmény felújítása vagy átalakítása során keletkeznek. Ezek a hulladékok különböző formájúak lehetnek, és tartalmazhatnak veszélyes anyagokat is. A felújítási hulladékok közé tartozhatnak például az aszfalt, a tükrök, higanyt és ólmot tartalmazó anyagok, a kerámia és a porcelán, a beton, a tégla, a szőnyegek, a fürdőkádak, mosdók, a gipszkarton, a rétegelt lemez, a forgácslapok és még sok más. Fontos, hogy ezeket az anyagokat megfelelően kezeljük és ártalmatlanítsuk, hogy minimalizáljuk a környezeti hatásukat és biztosítsuk a felelős hulladékkezelési gyakorlatot! 

Az Egyesült Államokban a C&D-hulladék keletkezése 1990 és 2018 között elképesztő mértékben, 342%-kal nőtt. Ez a gyors növekedés hangsúlyozza az építési hulladék problémájának kezelésének sürgősségét.

Milyen hatékony stratégiák vannak az építési törmelék csökkentésére?

Az építési törmelék csökkentése fontos a környezeti fenntarthatóság, a költséghatékonyság, valamint az egészség és a közbiztonság szempontjából. Mindezek együttesen hatékony, eredményes építési törmelék-kezelési tervet hozhatnak létre. Hogyan néz ez ki a különböző fázisokban az Actenviro.com szerint? 

1. Tervezési szakasz

– Részletes tervezés
A pontos anyagbecslés és a hatékony tervezés segíthet a hulladék minimalizálásában.

– Moduláris tervezés
Az előre gyártott elemek használata csökkentheti a helyszíni hulladék mennyiségét.

– Anyagválasztás
Válassza a fenntartható és újrahasznosítható anyagokat!

– A meglévő szerkezetek újrafelhasználása
Ahol csak lehetséges, építsen be meglévő épületelemeket.

 

2. Építési szakasz

– Hulladékgazdálkodási terv
Átfogó terv végrehajtása a válogatásra, újrahasznosításra és ártalmatlanításra.

– Helyszíni újrahasznosítás
Újrahasznosító tartályok felállítása a különböző anyagok számára.

– Anyagok újrafelhasználása
Az anyagok megmentése és újrafelhasználása, amikor csak lehetséges.

– Hulladékminimalizálási technikák
Hatékony vágási és kezelési módszerek alkalmazása.

– Megfelelő tárolás
Védje az anyagokat a károsodástól, hogy meghosszabbítsa használhatósági idejüket!

– A berendezések karbantartása
A jól karbantartott berendezések csökkentik az anyagpazarlást.

Főbb lépések

 

1. Hulladékforrások feltérképezése és kvantifikálása
Egy részletes audit segít meghatározni, milyen mennyiségű cement, fa, gipszkarton, fém, csomagolóanyag stb. keletkezik. A veszélyes (festék, oldószer, azbeszt, higanytartalmú anyagok) és nem veszélyes hulladék szelektív kezelése kulcsfontosságú. 

2. Proaktív szemlélet
Tulajdonosként/property/facility managerként elengedhetetlen, hogy a hulladékkezelést már a felújítás kezdetén megtervezze, megtervezzük. Ide tartozik a megfelelő méretű „roll-off” konténerek lefoglalása és rendszeres ürítése, hogy elkerüljük a felhalmozódást és a munkaterület túlzsúfolttá válását. 

3. Konténerméret kiválasztása
A homogén és vegyes hulladékhoz többféle méretű konténer alkalmazható, jellemzően 3-12 köbméteresek. Az épületek bontásakor keletkező vegyes építési törmelék és sitt elszállításához a munka jellegétől függően, az 5-6 köbméternél nagyobb befogadó képességű konténerek javasolhatók. 

4. Szelektálás és újrahasznosítás
Hagyományosan, a lineáris gazdaságban az építési és bontási hulladékot nulla értékű anyagnak tekintették, és ennek eredményeként a legtöbb a hulladéklerakókban végezte. Az elmúlt években, a fenntarthatóság és az erőforrás-gazdálkodás körüli tudatosság növekedésével számos ország új modelleket kezdett vizsgálni a jelenleg túlhasznált, rosszul kezelt vagy gyorsan kimerülő, korlátozott erőforrások felhasználásának minimalizálására. Ugyanakkor az Egyesült Államokban az építési törmelék 75%-át még mindig nem hasznosítják újra, amelynek oka a kutatók szerint az integrált hulladékgazdálkodási keretrendszer hiánya. 

A Hugbc.hu weboldalán található 2023-as cikk úgy fogalmaz, hogy Európában kevés a statisztika az építőanyagok felhasználásának arányáról és csak néhány országban mérik ezt. Például a finn Forecon tanulmányozta és modellezte a fő építőanyagok mennyiségét az 5,6 milliós ország épületállományában. A beton és a fa nagyon magas arányban van jelen, mivel szinte minden építkezésben használják. Az elmúlt években az éves betonfelhasználás megközelítőleg 5 millió köbmétert volt, és évente körülbelül 1 millió köbméter betont bontanak le. Fából éves szinten nagyjából 2,7 millió köbmétert használ fel az ottani építőipar (ebben benne van a lakásépítés és a mélyépítés is). 

5. Veszélyes anyagok kezelése
Az azbeszt, a higany, az olajfesték stb. szakszerű tárolása és külön elszállítása a helyi szabályozásoknak (magyar és EU-s előírásoknak) megfelelően – ezt speciális engedéllyel rendelkező cégek végzik.

6. Konténer-ütemezés
A konténert a felújítás előkészítő fázisában helyezzük ki, és a legkritikusabb bontási napok előtt/mellett rendszeres ürítést szervezünk, hogy ne halmozódjon fel a törmelék – így megelőzhető a projekt lelassulása. Nem csak az épületben dolgozók szembesülhetnek ezekkel az akadályokkal. Amennyiben a hulladékot az épületen kívül tárolják, az megakadályozhatja, hogy a teherautók és más gépek gyorsan és könnyen elérjék a munkaterületet. 

7. Hasznosítható tárgyak felajánlása
Még használható bútorok, világítótestek, berendezési elemek, akár bontott faanyag is adományozható helyi karitatív szervezeteknek vagy eladható újrahasznosítás céljából. 

8. Törmelék előzetes előkészítése
A nagyobb beton- vagy gipsztömbök aprítása, szétcsavarozása (pl. faanyag esetén), tárolószelektálás növeli a konténer kihasználtságát, csökkenti a költségeket. 

9. Dokumentáció és visszacsatolás
A SWMP keretében nyomon követjük a hulladékmennyiségeket, típusokat, szállításokat, és lezáráskor összegzést készítünk az új projekteken alapuló optimalizálás érdekében.

Amit még érdemes átgondolni, megfontolni

1. Oktatás és képzés
A munkavállalók oktatása a hulladékcsökkentési és újrahasznosítási gyakorlatokról. 

2. Ösztönzők
Jutalmazási rendszerek bevezetése a hulladékcsökkentési eredményekért. 

3. Együttműködés
Együttműködés a beszállítókkal és vállalkozókkal a csomagolás és a hulladék minimalizálása érdekében. 

4. Jogszabályok és előírások
A környezetvédelmi előírások betartása és a hulladékcsökkentést elősegítő politikák támogatása. 

Kihívások és megfontolások

Milyen akadályok állnak a „tökéletes” hulladékkezelés útjában? 

1. Szennyeződés
Az építési törmelék veszélyes anyagokkal lehet szennyezett, ami megnehezíti az újrahasznosítást. 

2. Költségek
Az újrahasznosítás gyakran többletköltségekkel jár a hulladéklerakással szemben. 

3. Infrastruktúra
A megfelelő újrahasznosítási létesítmények és szállítási rendszerek kiépítése nehéz lehet. 

4. Piaci kereslet
Az újrahasznosított építőanyagok iránt az utóbbi időben kereslet-növekedés tapasztalható, ugyanakkor a bizalomhiány és a minőségi bizonytalanság (nem minden újrahasznosított anyag felel meg a szabványoknak, pl. teherbírás, hőállóság) hátráltatja a bővülést

Mint láthatta, a kereskedelmi létesítmények felújítása során keletkező hulladékok kezelése nem csupán technikai feladat, hanem stratégiai tervezést igénylő környezetvédelmi kötelezettség. A jogszabályi megfelelés, a biztonságos tárolás és szállítás, valamint az újrahasznosítási lehetőségek kiaknázása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a felújítás ne csak építészeti, hanem fenntarthatósági szempontból is sikeres legyen. A megfelelő szolgáltató kiválasztása és az engedélyek beszerzése kulcsfontosságú a projekt zökkenőmentes lebonyolításához. „A sikeres munkahelyek gondos gazdájaként” a BIG-HAUSE Kft-nél ilyen szolgáltatónak tartjuk magunkat. 

A hulladék szállításának, közvetítésének, kereskedelmének és gyűjtésének engedélyezésének magyar jogszabályi hátteréről a Kozadat.hu-n olvashat részletesebben.

A címlapkép forrása: Unsplash.com
Közzététel: 2025. július 15.
© Kérjük a szerkesztőségeket, hogy bejegyzésünk átvételekor hitvatkozásként jelöljék meg (linkkel) a Property/Facility Management Blog-ot és/vagy a BIG-HAUSE Kft-t!

Renovation with dust and debris – but what about waste?

Renovating buildings is not just a matter of aesthetic or functional renewal, but also involves major environmental and logistical challenges. The amount of debris and waste generated during demolition and construction is significant and its proper management is essential for regulatory compliance, occupational safety and sustainability. Waste management planning from the project preparation phase is key, as inadequate removal or storage can result in heavy fines and environmental damage.