Facility/Property management blog

Amivel a facility managerek hozzájárulhatnak az ESG jelentésekhez

Hosszú távon minden szervezet profitálhat az ESG-nek köszönhetően, hiszen csökkent működési költségeket, javuló márka hírnevet, valamint új piacokhoz és befektetési lehetőségekhez való hozzáférést tapasztalhat. Az ESG jelentés egy komplex dokumentum, amely átfogó képet ad egy vállalat fenntarthatósági teljesítményéről és céljairól. Mind a belső, mind a külső facility management (esetleg egy külső property management vállalkozás közbeiktatásával) hozzájárulhat a cégek fenntartható és felelős működéséhez, valamint a hosszú távú üzleti sikeréhez. A külső FM-szolgáltatók, mint például a BIG-HAUSE Kft., speciális szakértelmet, innovatív megoldásokat és költséghatékony szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek segítenek az ESG-teljesítmény javításában. (I. és II. rész)

A Google legfrissebb éves környezetvédelmi jelentése szerint az elmúlt öt évben 48%-kal nőtt a vállalat üvegházhatású gázkibocsátása. Az emelkedés fő oka a mesterséges intelligenciához használt adatközpontok bővítése volt – tudósított július 3-án a Financial Times cikke nyomán a Portfolio.hu.

Hogy miért érdekesek az ilyen és ehhez hasonló hírek egy elsősorban (de nem kizárólag!) property- és facility managereknek szánt blog szerkesztői számára? – ezt fejtjük ki részletesebben a mostani bejegyzésünkben.

Azzal már korábban is foglalkoztunk, hogy ez év januárjától hazánkban is életbe léptek a 2023. évi CVIII. törvény és a decemberben megjelent részletszabályok rendelkezései. Alkalmazásával a magyarországi vállalkozások felkészülhetnek az Európai Unió egészét érintő szabályozási és adatszolgáltatási kötelezettségekre, illetve teljes beszállítói és értékláncuk átvilágítására. Az ESG jelentéshez kapcsolódóan a nagyvállalatoknak nyilatkoztatniuk és kockázatértékelniük kell majd a beszállítói körüket is, hogy ESG-szempontból megfelelően működnek-e. A kötelezettek által megszólítandó beszállítói kör hazánkban körülbelül 50-55 ezer kis- és középvállalatot (kkv-t) jelent.

A Portfolio.hu egy másik, június közepén megjelent cikke szerint ugyanakkor a cégek csak alig egyharmada (29%) érzi úgy, hogy készen áll az ESG-vel kapcsolatban közzétett adataira irányuló független tanúsításra, s a vezető vállalatok körében tízből több mint négy (42%) támaszt stabil, termékspecifikus követelményeket a beszállítóival szemben, szemben a 2023-as 28%-kal. De, ha már a számoknál tartunk: az Infosys tanácsadó cég kutatási részlegének jelentése szerint a világban azok a szervezetek, amelyek a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontokra összpontosítanak, nyereségesebbek, mint azok, amelyek nem. A tanulmány kimutatta, hogy az ESG-kiadások 10%-os növelése a nyereség 1%-os növekedését eredményezte, és a magasabb ESG-büdzsé megtérülése mindössze 2-3 év volt. A tanulmány arról is beszámolt, hogy a megkérdezett vezetők 90%-a szerint az ESG-beruházásaik „mérsékelt vagy jelentős” pénzügyi megtérülést eredményeztek.

Mit kell tartalmaznia egy ESG jelentésnek?

Az ESG (Environmental, Social and Governance) jelentés célja, hogy átlátható módon bemutassa a vállalat környezeti, társadalmi és irányítási gyakorlatait, teljesítményét és céljait. Milyen elemeket kell tartalmaznia egy átfogó és szabályoknak megfelelő ESG jelentésnek?

1. Környezeti (Environmental) tényezők

Az ESG jelentés környezetvédelmi része részletezi a vállalat környezeti hatásait és azokat az intézkedéseket, amelyekkel ezeket a hatásokat minimalizálják.

– Üvegházhatású gázkibocsátás (GHG): A vállalatnak részleteznie kell az összes közvetlen és közvetett üvegházhatású gázkibocsátását. Ezen belül szerepelnie kell a Scope 1 (közvetlen kibocsátás, amely a saját tulajdonú vagy ellenőrzött forrásokból származik, ide tartoznak például a telephelyi pontforrások, tüzelőberendezések és céges autók által kibocsátott gázok), 2 (közvetett kibocsátás, amely a működéshez szükséges energia, áram, földgáz, távhő vásárlásából származik) és 3 (a szervezet által okozott, de az értékláncban máshol keletkező közvetett kibocsátások, például a beszerzés, be- és kiszállítás, munkatársak munkába járása, valamint a beszerzett javak és szolgáltatások által okozott) kibocsátásoknak is.

– Energiafelhasználás: A vállalat energiafelhasználásának részletezése, beleértve a megújuló energiaforrások arányát és az energiahatékonysági intézkedéseket.

– Vízhasználat: A vízfelhasználás mennyisége és a vízgazdálkodási stratégiák bemutatása, különös tekintettel a vízhiányos területekre.

– Hulladékgazdálkodás: Az előállított hulladék mennyisége, a hulladék újrahasznosítási aránya és a hulladékkezelési gyakorlatok.

– Biodiverzitás: A természetvédelmi erőfeszítések és a biológiai sokféleség megőrzését célzó intézkedések bemutatása.

2. Társadalmi felelősségvállalás (Social) 

A társadalmi tényezők részletezik a vállalat hatását a munkavállalókra, a közösségekre és az ügyfelekre.

– Munkaügyi gyakorlatok: A munkavállalói jólét, a munkahelyi biztonság, a munkaidő, a bérezési struktúra és a munkavállalói juttatások.

– Esélyegyenlőség és diverzitás: A diverzitás és az inkluzivitás előmozdítása a munkahelyen, beleértve a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó statisztikákat és az esélyegyenlőségi programokat.

– Képzés és fejlesztés: A munkavállalók képzésére és szakmai fejlődésére fordított erőforrások.

– Közösségi hatás: A vállalat társadalmi felelősségvállalási (CSR) programjai, a közösségek támogatása és a helyi gazdaságra gyakorolt hatás.

– Ügyfélkapcsolatok és adatvédelem: Az ügyfél elégedettség mérése és a személyes adatok védelmének biztosítása.

3. Irányítási (Governance) tényezők

Ez a pillér bemutatja a vállalat vezetési struktúráját és az etikai normákat.

– Vállalatirányítási struktúra: Az igazgatóság felépítése, a vezetői kompenzáció és a döntéshozatali folyamatok.

– Etikai szabályzatok: Az etikai kódexek, a korrupció és a vesztegetés elleni intézkedések.

– Kockázatkezelés: A kockázatkezelési stratégiák, beleértve a fenntarthatósági kockázatokat és az ezek kezelésére irányuló terveket.

– Átláthatóság és jelentéstétel: Az információk átláthatósága, a jelentéstételi gyakoriság és a belső auditok eredményei.

– Részvényesi jogok: A részvényesek jogainak védelme és a velük való kommunikáció módja.

4. Célok és jövőbeli tervek

Bár több forrás az előző három pillérnél megáll, a jelentésnek tartalmaznia kell a vállalat fenntarthatósági céljait és a jövőbeli terveit is. Ide tartoznak a rövid- és hosszú távú célok, a célok eléréséhez szükséges lépések, és az előrehaladás mérésére szolgáló mutatók.

5. Szabályozási követelmények és standardok

Az Európai Unióban működő vállalatoknak be kell tartaniuk az EU jogszabályait és iránymutatásait, például a Non-Financial Reporting Directive (NFRD) és a hamarosan életbe lépő Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) előírásait. Ezek a szabályozások részletes útmutatást nyújtanak az ESG jelentések tartalmára és struktúrájára vonatkozóan.

A facility management – legyen az belső részleg vagy külső szolgáltató – kulcsszerepet játszik abban, hogy a vállalat ESG mutatói javuljanak. Az ESG-elvek működésbe való integrálásával a facility managerek proaktívan azonosíthatják a kockázatokat, fenntartható gyakorlatokat alkalmazhatnak, és különböző területeken fenntarthatják a megfelelőséget, ami csökkenti a bírságok, büntetések valószínűségét, és megelőzi a szükségtelen vészhelyzeti tevékenységeket. Ezekkel a helyes ESG-gyakorlatokkal olyan stratégiát alakíthatnak ki, amely a költségek csökkentése, a termelékenység növelése, a szilárd eszközgazdálkodás és a fenntartható befektetés révén az értékre összpontosít.

Az ESG jelentősége abban áll, hogy a létesítményvezetők lehetőséget teremtenek az érdekelt felekkel, például a munkavállalókkal, ügyfelekkel, beszállítókkal és a helyi közösségekkel való együttműködésre, hogy foglalkozzanak az aggodalmaikkal és elősegítsék a pozitív kapcsolatok kialakulását. Ezek a kapcsolatok komoly hatással vannak a létesítménygazdálkodási csapat és a szervezet márka-hírnevére, mind belül, mind kívül.

Volt idő, amikor az ESG-elvek elfogadása a létesítménygazdálkodásban luxusnak számított; olyasvalaminek, amire nem volt szükség a siker növeléséhez. De a befektetők, a fogyasztók és a potenciális alkalmazottak minden eddiginél jobban szeretnének olyan szervezetekhez tartozni, amelyek megmutatják, hogy törődnek velük. Ha egy vállalat nem veszi figyelembe az ESG-elveket, az a termelékenység csökkenésével, magasabb működési költségekkel, büntetésekkel és szükségtelen bírságokkal jár.

Hogyan járulhat hozzá a belső facility management részleg vállalat fenntarthatósági céljainak eléréséhez?

1. Energiahatékonyság növelése

– Energiagazdálkodási rendszerek:

A belső FM részleg kialakíthat és működtethet fejlett energiamenedzsment rendszereket, amelyek monitorozzák és optimalizálják az energiafelhasználást.

– Megújuló energiaforrások:

Befektethetnek napenergia rendszerekbe, szélenergia projektekbe vagy más megújuló energiaforrásokba, hogy csökkentsék a vállalat karbon-lábnyomát.

2. Hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás

– Hulladékminimalizálási programok:

Bevezethetnek hatékony hulladékkezelési és újrahasznosítási programokat, amelyek célja a hulladéktermelés minimalizálása és az újrahasznosítási arány növelése.

– Komposztálás:

A szerves hulladékok komposztálása révén csökkenthetik a hulladéklerakókba kerülő anyagok mennyiségét.

3. Vízgazdálkodás

– Vízmegőrzési programok:

Implementálhatnak víztakarékos technológiákat és programokat, mint például alacsony vízfogyasztású berendezések és esővízgyűjtő rendszerek.

4. Munkahelyi komfort és egészség

– Egészséges munkahelyi környezet:

Biztosíthatják a munkavállalók számára az egészséges és kényelmes munkahelyi környezetet, például megfelelő szellőztetéssel, természetes fénnyel és ergonomikus munkakörülményekkel.

– Biztonsági szabványok:

Fenntartják a magas szintű biztonsági és egészségügyi szabványokat a munkahelyen, minimalizálva a munkahelyi balesetek kockázatát.

Ahogy a Facilitiesnet.com egyik írásának szerzője fogalmaz, ha az FM-csapat elég szerencsés ahhoz, hogy hozzá tud járulni a sikerhez, könnyen megmutathatja a vezetésnek, hogy rendelkeznek olyan készségekkel, tehetségekkel, képességekkel és lendülettel, amelyek túlmutatnak a mindennapi létesítményi problémákra reagáló „tűzoltáson”. Az FM-vezetők pedig bekerülhetnek az operatív irányítók közé, s nem csak a kávét ihatják az értekezleteken, hanem jelentős hatást is gyakorolhatnak.

Hogyan kezdjen a munkához „belső” létesítménygazdálkodóként?

Mielőtt facility managerként elkezdene dolgozni az osztályának/részlegének az ESG-stratégiához való hozzájárulásán, jó ötlet létrehozni egy szakképzett személyekből álló csapatot, amely azonosítja és értékeli azokat a lehetőségeket, amelyekben „tündökölhetnek”. Ha képet kap arról, hogy mi hol tart és mi történik jelenleg, akkor jobban meg tudja határozni és reálisabbá tudja tenni az elérhető és elérendő célokat. A nap végén nem csak a szervezetet segíti(k), hanem arra is törekszenek, hogy ez az út a vállalat és a létesítménycsapat számára is előnyös legyen.

Derítse ki, hogy kik a legfontosabb érintettek, és vegye fel velük a kapcsolatot, hogy megtudja, milyen konkrét ESG-témák érdekesek. Végezzen értékeléseket és felméréseket, hozzon létre következetes kommunikációt és frissítéseket a főbb érdekeltek számára! Az ilyenfajta működés rákényszeríti Önt az adatok folyamatos frissítésére, a célok értékelésére és a legjobb gyakorlatok összehasonlítására a hatékonyság növelése érdekében.

Az első három ESG-kategória közül az egyik fontosabb lehet a szervezet számára, mint a többi, ami természetesen nagyobb figyelmet igényel Öntől is. Ha mindhárom alapelvhez azonos erőfeszítéseket rendel, az valójában negatívan befolyásolhatja a stratégiát és a továbblépési tervet. Ez egyenértékű azzal, mintha három különböző könyvet olvasna el egy témáról, miközben az egyetemi tanára egyértelműen kijelentette, hogy a vizsgához csak az egyik könyvre van szükség. Jól lehet egy témáról minél több szakirodalom elolvasása hasznos lehet, az időt és az energiát azokra az információkra lehetett volna összpontosítani, amelyek akkor a legfontosabbak voltak.

A cél az, hogy minden erőfeszítés ugyanahhoz az ambícióhoz járuljon hozzá, beleértve az FM-csapat felhasználását a szervezet értékének növelésére. Egy jól megszervezett tervet kell kidolgozni, megvalósítani, majd végrehajtani. Mindezek előtt azonban kulcsfontosságú annak megállapítása, hogy szervezetként, majd csapatként hol tartanak az ESG-ben.

Az ESG figyelembe vétele a létesítménygazdálkodásban plusz költségnek és tehernek tűnhet, de ha helyesen végzik, mindenképpen megéri. A teljes ESG-út során tartsa szem előtt ezt a négy kulcsfontosságú pontot: kommunikáció, tanácsadás, szándékosság és termelékenység. Az ESG-ellenőrzési listák (mint például ez az angol nyelven elérhető) segíthetnek a stratégiák összpontosításában, és lehetővé teszik a létesítményvezetők számára, hogy kezelhető cselekvési tervet készítsenek.

Az ESG-stratégia kommunikálása az érdekeltek felé, miközben bizonyítja a jelenlegi és jövőbeli üzleti célkitűzésekhez való igazodást, felhívja magára a figyelmet. Az ESG-munka és a szervezet konkrét céljainak és mérőszámainak összekapcsolása azt a benyomást kelti, hogy ugyanazért a célért dolgoznak. Erre példa, ha egy PDF formátumú jelentés könnyen elérhetővé válik azok számára, akiknek szükségük van rá, és ha a jelentés nagyon egyszerű és lényegre törő. Az ilyen típusú rendszeres előrehaladási jelentések készítése és az adatok könnyen érthetővé tétele, majd az ezek alapján történő cselekvés az, amit az emberek akarnak. Szeretnénk elérni, hogy ne legyen sok kérdés, miután a címzett befogadta a közölt információkat.

Az ESG segítségével a létesítményi csapatok olyan információkkal szolgálhatnak, amelyek hozzájárulnak a márka megerősítését célzó átfogó képhez. Azok a vállalatok, amelyek erőfeszítéseket tesznek a munkakörülmények javítására, a sokszínűség előmozdítására, a környezetvédelmi előírások betartására és a közösségnek nyújtott támogatásra, fenntarthatóak maradnak.

Képviselje a létesítménygazdálkodási csapat érdekeit, mivel hozzájárulnak a szervezet számára látható különbségek eléréséhez! Működjön együtt bárkivel, akivel csak szükséges a megfelelő üzenet átadása érdekében! A szervezet erőforrásainak kihasználása sosem árt. Ez lehet a szervezet értékesítési személyzete, PR- vagy akár a marketingcsapat is. Ha mindannyian egy csapatban vannak, és a céljaik összhangban vannak a szervezet céljaival és értékeivel, akkor mindenki azonos gondolkodásmóddal rendelkezik, ezt kiaknázhatja, és nagyszerű munkát végezhet. Az ESG segítségével a létesítményi team-ek olyan információkkal szolgálhatnak, amelyek hozzájárulnak a márka megerősítését célzó átfogó képhez.

Kérjük, folytassa a cikk olvasását a következő oldalon!

A címlapkép forrása: Freepik.com
Közzététel: 2024. július 9.
© Kérjük a szerkesztőségeket, hogy bejegyzésünk átvételekor hitvatkozásként jelöljék meg (linkkel) a Property/Facility Management Blog-ot és/vagy a BIG-HAUSE Kft-t!

What facility managers can contribute to ESG reporting

In the long term, all organisations can benefit from ESG through reduced operating costs, improved brand reputation and access to new markets and investment opportunities. An ESG report is a complex document that provides a comprehensive picture of a company’s sustainability performance and goals. Both internal and external facility management (possibly with the involvement of an external property management company) can contribute to the sustainable and responsible operation of a company and its long-term business success. External FM service providers, such as BIG-HAUSE Ltd., provide specific expertise, innovative solutions and cost-effective services to help improve ESG performance (Part I ).