Facility/Property management blog

         

A baktériumok útja egy szállodában

Egy a közelmúltban megjelent tanulmány nyomon követte a baktériumok útját egy szállodában, hiszen a higiénia nem csak a termékekről és a tisztításról szól, hanem arról is, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba az emberek a terekkel. A kutatók eredményeiből úgy tűnik, hogy a „hat lépés távolság” elmélete a szállodai higiénia szempontjából is releváns lehet, különösen akkor, amikor a fertőzések és kórokozók terjedésének megértéséről van szó.

December 2-i cikkében mutatta be a Cmmonline.com a Reckitt céghez tartozó Lysol Pro Solutions tanulmányát, amely nyomon követte egy baktérium útját a professzionális környezetben, és kimutatta, hogy a hatékony higiéniai intézkedéseket bevezető szállodák 80%-kal csökkenthetik a baktériumok terjedését a nyilvános helyiségekben. 

A hidegebb hónapokban az emberek hajlamosak több időt tölteni bent a közösségi terekben, amikor olyan létesítményeket látogatnak meg, mint a szállodák, ami növelheti a baktériumok terjedését az emberek és a felületek között. Annak érdekében, hogy többet tudjunk meg arról, hogyan terjednek a baktériumok, és mely felületek jelentik az átvitel gócpontjait, a Lysol Pro Solutions egy „nyomjelző” – egy speciális, vírusszaporító, de az emberre ártalmatlan mikroba – segítségével vizsgálatot végzett egy szálloda lobbyjának nyilvános helyiségeiben.

A tanulmány megállapításai

1. A leggyakrabban megérintett felület a hűtőszekrény ajtajának fogantyúja volt az ételkiszolgáló helyiségekben. 

2. Egy kétórás időszak alatt a szállodába belépő személyek több mint 50%-a két vagy több felületet érintett meg, például a munkalapokat, pultokat és az ajtókilincseket, gyakran ott, ahol az ételekkel és a vendéglátással foglalkoznak. 

3. A nyomjelző egy ajtókilincsről és egy liftgombról 4 óra alatt 13 másik felületre terjedt át. 

4. A hatékony higiéniai megközelítés alkalmazásával – amelyben a baktériumforrásokat a megfelelő időben és gyakorisággal tisztítják és fertőtlenítik, hogy segítsenek megtörni az átviteli láncot – 80%-kal csökkent a baktériumok terjedésének kockázata, miután valaki megérintett egy felületet. 

Az említett cikk idézi Dr. Lisa Ackerley független szakértőt, aki szerint

„Ez a tanulmány kimutatta, hogy a kezek felveszik a baktériumokat a felületekről, és szétterítik azokat a nagy forgalmú helyiségekben. Bár a kutatást egy szállodában végezték, a tanulmány általánosságban a kereskedelmi épületek közös helyiségeire is vonatkozik. Bizonyára hallottak már a hat lépés távolságról. Ha ezt arra alkalmazza, amit megérintett, akkor világossá válik, hogy amikor egy nyilvános helyen megérint egy tárgyat, akkor sokakkal kapcsolatba kerülhet, és megoszthatja a baktériumokat.”

„Hat lépés távolság” és szállodai higiénia

Mi is ez az elmélet? A „hat lépés távolság” (six degrees of separation) elmélete szerint a „Földön bárki kapcsolatba hozható bárkivel egy olyan ismeretségi láncon keresztül, melyben a két végpont között maximálisan öt elem van”. Érdekesség, hogy elmélet Karinthy Frigyes 1929-es, Láncszemek című novellájában bukkant föl először. A lényege abban rejlik, hogy az emberek egy globális társadalmi hálózat részei, és közöttük rendkívül rövid kapcsolati láncolatok léteznek. Vagyis: kicsi a világ… Ez a koncepció a modern technológia és közösségi média világában különösen releváns, hiszen a kapcsolatok és információ terjedése még gyorsabbá vált.

„Hat lépés távolság” a szállodai higiénia területén

A szállodák olyan helyszínek, ahol különböző országokból érkező vendégek, alkalmazottak és beszállítók találkoznak. Ezek a kapcsolatok könnyíthetik a fertőzések terjedését, ha nem megfelelően kezelik őket. Az elv megértése segíthet abban, hogy jobban megértsük a fertőzési láncolatok kialakulását és ezek megszakítását.

1. Kapcsolati pontok feltárása

A szállodai hálózatban az alkalmazottak és vendégek közötti interakciók, valamint az eszközök és felületek megosztásának feltérképezése kulcsfontosságú lehet. A „hat lépés távolság” alapján vizsgálható, hogyan juthat el egy fertőző anyag egy vendégtől egy másik személyig.

2. Fertőzések nyomon követése

A kontaktkutatás során a kapcsolatok láncolatának feltárása segíthet a fertőzések forrásának gyors azonosításában. Például, ha egy fertőzést egy adott helyről induló kapcsolat okozott, a terjedési utak és azok megszakítási pontjai pontosabban meghatározhatók.

3. Higiéniai protokollok fejlesztése

A kapcsolati háló elemzése lehetővé teszi az érintett felületek és tárgyak azonosítását, amelyek kulcsfontosságúak a fertőzések megelőzésében. Ennek alapján célzottabb tisztítási eljárásokat és fertőtlenítő programokat lehet kialakítani.

4. Képzés és szemléletformálás

Az alkalmazottak képzésének része lehet annak megértetése, hogy mindennapi interakcióik miként járulhatnak hozzá a fertőzések terjedéséhez. A „hat lépés távolság” szemlélteti, hogy mindenki számít, és az apró óvintézkedések is jelentős hatással lehetnek.

Hol lehetnek a gócpontok?

A szállodai létesítménygazdálkodással, s ezen belül a tisztítással már foglalkoztunk egy blogbejegyzésünkben Ebben bemutattuk a Reckitt Lysol Pro Solutions egy korábbi kutatását is, amely már korábban kimutatta, hogy a kórokozók könnyen mozoghatnak a szállodákban, és észrevétlenek maradhatnak, valamint hogy a megfelelő időben és gyakorisággal végzett tisztítás és fertőtlenítés – a termékek megfelelő kombinációjával – segíthet megszakítani a fertőzési láncot. A szállodai terek megóvása potenciálisan csökkentheti a dolgozók betegnapjainak számát is egy olyan időszakban, amikor munkaerő- és költségkihívások sújtják a szállodaipart.

Néhány a megállapításai közül:

1. Bizonyos felületek több baktériumot rejtenek magukban, mint mások, és nagyobb hatással lehetnek a baktériumok átvitelére: A szálloda közösségi helyiségeiben a legfertőzöttebb felületek a poggyászkocsik kapaszkodói, a liftgombok és a recepció. Ezeket a felületeket gyakran gyakrabban érintik meg, vagy furcsa alakúak (pl. a liftgombok), így nehezebb őket fertőtleníteni, és így több baktériumnak adnak otthont.

2. A „nagyforgalmú” felületeken lévő vírusok könnyen átkerülhetnek az ujjbegyekre: Az esetek 60 százalékában a vírusok a szállodai felületekről a vendégek ujjbegyére kerülnek a felület szennyeződését követő egy órán belül.

3. Ezek az ujjhegyek aztán több szállodai felületet is beszennyezhetnek, ahogy a vendégek a szállodában mozognak: A fertőzött ujjbegyű vendégek közül 10-ből 9 ezután olyan felületeket fertőz meg baktériumokkal, mint az ajtókilincsek, a villanykapcsolók és a TV távirányítók, folytatva az átviteli láncot. 

Julie McKinney, a Lysol Pro Solutions kutatási és fejlesztési igazgatója ez utóbbi kutatással kapcsolatban az alábbiakat nyilatkozta:

„A kutatások azt mutatják, hogy a baktériumok könnyen terjedhetnek a szálloda közös helyiségeiben és szobáiban a fertőzött, érintésveszélyes felületeken keresztül. A megfelelő tisztítási és fertőtlenítési eljárások segíthetnek csökkenteni a baktériumok terjedését. Azzal, hogy megértik, hová kell összpontosítani a tisztítási és fertőtlenítési beavatkozásokat, a szállodák hatékony higiéniai programot dolgozhatnak ki, amely segít a vendégek és a személyzet védelmét biztosítani. Az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a létesítmény alapos tisztítását és a megfelelő felületek megfelelő időben és gyakorisággal történő fertőtlenítését, a megfelelő termékek használatával. Ezek az erőfeszítések lehetővé teszik a szállodai takarítócsapatok számára, hogy segítsenek megállítani a baktériumok terjedését, és növeljék a vendégek bizalmát ezen a nyáron.”

Úgy gondoljuk, ez megfelelő zárszó a mostani, a sokak számára néhány napos szállodai tartózkodást is jelentő ünnepi időszak előtt megjelenő blogbejegyzésünkhöz.

A címlapkép forrása: Pixabay.com
Közzététel: 2024. december 17.
© Kérjük a szerkesztőségeket, hogy bejegyzésünk átvételekor hitvatkozásként jelöljék meg (linkkel) a Property/Facility Management Blog-ot és/vagy a BIG-HAUSE Kft-t!

The journey of bacteria in a hotel

A recent study tracked the path of bacteria in a hotel, because hygiene is not just about products and cleaning, it’s also about understanding how people interact with spaces. The researchers’ findings suggest that the theory of the ‘six-step distance’ may also be relevant to hotel hygiene, especially when it comes to understanding how infections and pathogens spread.