Facility/Property management blog

Takarító csapat

Modern rabszolgaság a takarítási ágazatban (?)


A magyarországi takarítók munkakörülményei számos kihívással terheltek, beleértve az alacsony béreket, a nehéz munkakörülményeket és a társadalmi megbecsülés hiányát. Ezek a tényezők negatív hatással vannak a munkavállalók életminőségére és munkájára. Az utóbbi időben azonban olyan cikkek láttak napvilágot az Egyesült Királyságban vagy Hollandiában, amelyek azt sugallják, hogy a hazai munkavállalók helyzete bizonyos értelemben jobb is lehet, mint az ottaniaké.

Jóllehet a takarítási ágazat a gazdaság fontos része, magukat a takarítókat szerte a világban több tényező is hátrányosan érinti: a még mindig rossz társadalmi megítélés, a megerőltető fizikai munka, a mozgásszervi rendellenességek, a sokféle vegyi anyag használata, a biológiai veszélyeknek való kitettség, a magas baleseti kockázat, kommunikációs problémák (alvállalkozói rendszer, különböző munkahelyek, a külföldi munkavállalók/bevándorlók magas aránya), erőszak, egyedül vagy szokásos munkaidőn kívül végzett munka, valamint pszichoszociális problémák. A takarítók jelentős része ráadásul a szürke-, vagy egyenesen a fekete gazdaságban dolgozik, például magánlakásoknál vagy a vendéglátásban. Az ehhez kapcsolódó alacsony szociális és jogi védelem miatt a fizetés órabérben történik, megfelelő szerződés vagy biztosítás nélkül.

Még 2023 novemberében az European Cleaning Journal részletesen foglalkozott egy a takarítók munkakörülményeivel foglalkozó brit jelentés megállapításaival. A Centre for Progressive Change (Progresszív Változások Központja) egy éven át tartó vizsgálata megállapította, hogy több mint egyharmaduk dolgozott betegen, mivel sokan közülük nem igényelhetnek táppénzt. Mostani, június 7-én megjelent cikkükben mélyebben is belementek annak a felmérésnek a részleteibe, amely az ágazatban uralkodó munkakörülményeket vizsgálta meg maguknak az alkalmazottaknak a szemszögéből.

Túlzott munkaterhelés

Kiderült például, hogy a válaszadók 70%-a szerint problémát jelent a túlzott munkaterhelés, s ezen belül is főként az, hogy nehéz fizikai munkát kell végezni ésszerűtlen időkorlátok között. Néhányan „lehetetlen” munkának nevezték a munkaterhelés teljesítését a szerződés szerinti munkaidőben. Egy szállodai takarító szerint: „Egy szállodai szobát 30 perc alatt kitakarítani az összes normával és feladattal, amit elvárnak tőled szobánként, ez lehetetlen.”

Sokan beszéltek arról, hogy a túlzott munkaterhelés gyakran azt jelenti, hogy kevesebb időért kapnak fizetést, mint amennyit dolgoztak. Sok takarító hangsúlyozta azt is, hogy a nemzeti minimálbér egyszerűen nem elég a megélhetéshez, különösen, ha változékony műszakokban dolgoznak, ami jelentős bizonytalanságot okoz a jövedelem körül. 34%-a említette az alacsony béreket, mint kulcsfontosságú problémát. Sok más résztvevő az alulfizetés, az úgynevezett bérlopás, valamint a fizetést megtagadó munkáltatókkal szemben rendelkezésre álló jogi eszközök nehéz kihasználása kapcsán említett problémákat.

Nem meglepő, hogy a résztvevők által leírt túlzott munkaterhelés egyik fő hatása a fizikai egészségi ártalom volt. Arra a kérdésre, hogy miért volt túlzott a munkaterhelésük, néhány takarító azzal válaszolt, hogy felsorolta a munka legmegerőltetőbb részeit, mint például a porszívózást, a speciális szőnyegtisztító gépek használatát, a padló fényezését és a felmosást. Sokan mások a fizikai kimerültségről és a sérülésekről számoltak be, amelyeket az ilyen fizikai igénybevételt jelentő, túlzott sebességgel vagy hosszú órákon át végzett munka következtében szenvedtek el.

Az ismétlődő fizikai megterhelés és a munkahelyi stressz krónikus egészségügyi problémákhoz vezethet. A mozgásszervi megbetegedések például rendkívül gyakoriak. Néhányan leírták, hogy nem volt idejük szünetet tartani, így nem tudtak rendesen enni. Mások megjegyezték, hogy a rossz bánásmód negatív hatással volt a mentális egészségükre és az önértékelésükre.

Emellett a kutatásban részt vevő takarítók 32%-a vetett fel bullyinggal (megfélemlítéssel), zaklatással és diszkriminációval kapcsolatos kérdéseket is. Arra a közvetlen kérdésre, hogy érte-e már őket munkahelyi diszkrimináció, zaklatás vagy bántalmazás, a felmérésben részt vevők 53%-a válaszolta, hogy igen. Az angolul beszélők 22%-a tapasztalt diszkriminációt, zaklatást vagy bántalmazást, míg az angolul nem beszélők 59%-a.

A válaszadók 27%-a említette a rövid, antiszociális (folyamatosan változó) és osztott műszakokat, mint a takarítási ágazatban előforduló fő problémát. A megkérdezettek 24%-a dolgozott nulla órás szerződéssel, tehát amelyben a munkaadó nem garantál semmilyen konkrét munkaóra-számot, a munkavállaló az elérhetőség és szükségesség alapján dolgozik. Húsz százalék említette a munkahelyi bizonytalanságot is. Hangsúlyozták, hogy a váltott műszakos munka számos problémával jár, nevezetesen az anyagi bizonytalansággal, a változékony munkaidővel, a láthatatlanná válással és az egészségre gyakorolt negatív hatásokkal. A változékony munkarend közvetett hatásai közé tartoztak a bérlakáshoz és az állami segélyhez való hozzáférés problémái.

Mindez egybevág a 2023 nyarán a UNI Global Union és az UNI Europa megbízásából a takarítók körében végzett úttörő nemzetközi felmérés eredményeivel, amely megmutatta azokat a jelentős kihívásokat, amelyekkel a nem szokásos és nem „szociális” műszakban dolgozó takarítóknak szembe kell nézniük. A felmérés, amelyre hat kontinens 32 országából több mint 2500 takarítótól érkezett válasz, rávilágít az ilyen munka káros hatásaira a munkavállalók egészségére, jóllétére és társadalmi befogadására.  A megkérdezett takarítók mindössze 30,3%-a jelezte, hogy kizárólag normál nappali műszakban dolgozik (pl. reggel 8 vagy 9 óra körül kezdődik és este 5 vagy 6 óra körül ér véget). A többiek azt mondták, hogy egy átlagos hónapban rendszeresen dolgoznak legalább néhány délutáni, esti, kora reggeli vagy éjszakai műszakban. A válaszadóknak mindössze a fele dolgozik csak a nap egy meghatározott időszakában. A leggyakoribb műszakkombináció a kora reggeli és a nappali műszak volt, de sok válaszadó azt is elmondta, hogy egy átlagos hónapban rendszeresen három vagy több különböző típusú műszakban dolgozik.

Modern rabszolgaság

Vannak, akik a helyzetet olyan súlyosnak ítélik, hogy egyenesen modern rabszolgaságról beszélnek. Becslések szerint az Egyesült Királyságban 100.000-en (Magyarországon 63.000-en) „élnek” modern rabszolgaságban, és 2023-ban a potenciális emberkereskedelem vagy modern rabszolgaság több mint 17.000 áldozata került az ottani belügyminisztériumhoz, ezért a helyzet egyre súlyosbodik, és nem szabad és nem is lehet figyelmen kívül hagyni – állítja a hónap elején megjelent cikkében Lynn Webster. A takarítási ágazat különösen érzékeny erre. Nem véletlen, hogy a Diversey modern rabszolgaságra és emberkereskedelemre vonatkozó irányelve a kockázatok közé sorolja a takarítási és vendéglátóipart (illetve a beszállítóit).

Vannak olyan jelek, amelyek a rabszolgaságra és a munkaerő-kihasználásra utalhatnak mind a vállalatokon belül, mind azok ellátási láncában. Ilyenek például a megjelenés (mindig ugyanazt a ruhát viselik, nem megfelelően öltöznek a munkához stb.), a pénzügyek (kevés pénzük van vagy egyáltalán nincs nekik, nem rendelkeznek bankkártyával vagy iratokkal), a viselkedés (mások beszélnek helyettük, mások utasításait követik stb.), a korlátozott szabadság vagy a lakhatás.

Ugyanakkor ne korlátozzuk ezeket a jelenségeket a brit szigetekre: a Szociális Gazdasági Tanács 2021-es jelentése szerint a holland takarítási ágazatban dolgozó alacsonyan képzett munkavállalókat nagyobb mértékben fenyegeti a szegénység kockázata. A probléma persze minden olyan ágazatban előfordul, ahol viszonylag több a minimálbéres és az ideiglenes munkavállaló, illetve rövid a munkaidő. A megnövekedett szegénységi kockázat olyan nehéz kérdés, amelyért nem lehet egyetlen tényezőt sem okolni. A problémához több fél is hozzájárul: a takarítóvállalatok, az ügyfelek, de maguk a kockázati csoport (takarítók) is.

Például a holland cégek a gyakorlatban nagyon vonakodnak attól, hogy olyan szerződéseket ajánljanak, amelyek rögzített munkaidőt tartalmaznak. Nem csak a kockázatcsökkentés miatt, néha egyszerűen képtelenség az idő meghatározása. Ennek egyszerű a magyarázata: a takarítási munkák nagy része este, munkaidőn kívül, rögzített időpontokban zajlik. Az ügyfél szempontjából logikus, de a takarítók számára ez jelentős korlátot jelent. A munkaidő elosztása az ügyfél számára gyakran lehetetlen, a takarítók pedig egyszerre csak egy helyen lehetnek. A takarítók ezért kénytelenek több munkaadónak dolgozni, hogy több órát dolgozhassanak. Gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy ez növeli a stressz és a további adóterhek kockázatát. Különösen az extra adóterhek vezetnek problémákhoz. Gyakran nem fizetnek elég adót, mert a béradójóváírást több munkáltató is alkalmazza.

A szegénység kockázatát növelő egyéb tényezők magukban a takarítókban rejlenek. Gyakran rosszul képzettek, nyelvi akadályokkal küzdenek, és korlátozott digitális ismeretekkel rendelkeznek. Ezek mind olyan akadályok, amelyek megnehezítik a munkáltatókkal való tárgyalásokat. Ez korlátozza a kormányzati szervekkel való kommunikációt is, pl. támogatás vagy segély igényléséhez.

A magyarországi helyzetre vonatkozó ilyen jellegű felméréseket nem találtunk. A viszonyokba, legalábbis a vendégmunkások vonatkozásában, némi betekintést nyújt a Penzcentrum.hu június 3-i cikke. A vendégmunkások rengeteget dolgoznak, gyakorlatilag folyamatosan túlóráznak is, hiányozni pedig nem igazán szoktak arról a munkahelyről, ahová felvették őket. A családjuk nem jön velük, vagyis az esetükben fel sem merül a munka és a magánélet egyensúlyának gyakori kérdése. A jellemzően az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkásoknak nincs hobbijuk, munkán kívüli érdeklődésük, kizárólag azért jöttek ide, hogy minél többet dolgozzanak és minél több pénzt küldjenek, illetve vigyenek haza. A külföldi munkavállalókkal kapcsolatos kérdéskörnek mi is külön blogbejegyzést szenteltünk. Ennek összegzéseként kitértünk arra is, hogy a hazai vállalkozások első körben mindenképpen a hazai munkaerőpiacot preferálnák, de a munkaerőpiac szűkös, a facility management által lefedett munkakörökbe alig-alig találni magyar munkavállalót.

Mi mondható el a magyar munkavállalók bérezéséről?

Magyarországon a KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló intézményi takarítók és kisegítők bruttó átlagkeresete 2023-ban 296.052, az egyéb takarítóké és kisegítőké 248.349 Ft volt. A Salaryexpert.com-nál ugyanez a szám 266.800. Valamilyen rejtélyes okból a Salaryexplorer.com számai ettől eltérőek, ők a takarítók bruttó átlagjövedelmét körülbelül 138.000 Ft-ra teszik, amelyek jellemzően 67.600 és 215.000 Ft között szóródnak.

Hazánkban a takarítási ágazatban a társadalmi megbecsültség, a vállalási árak és a munkavállalók keresete közötti összefüggés komplex. Hiába határozza meg a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) minden évben a minimális takarítási óradíjat, a piac egy jelentős része, következetesen alámegy ennek. Az alacsony vállalási árak és a munkavállalók keresete közötti összefüggés egy lefelé tartó spirált eredményez, ahol az alacsony árak alacsony béreket, alacsony bérek pedig gyengébb minőséget és magasabb fluktuációt eredményeznek.

A takarítási szolgáltatásokat nyújtó cégek ugyanis normál piaci körülmények között azzal is versenyeznek egymással azzal, hogy alacsony(abb) árat kínálnak a megrendelőknek annak érdekében, hogy megszerezzék a szerződéseket. Az alacsony vállalási árak vonzóbbá teszik a cégeket a potenciális ügyfelek számára, különösen az olyan szektorokban, ahol az árakra különösen érzékenyek, mint például az állami vagy közületi megrendelések esetében.

Az alacsony vállalási árak nyomást gyakorolnak a takarító cégekre, hogy költségeiket minimalizálják. Ennek eredményeként a cégeknek gyakran kell(ene) csökkenteniük a munkavállalók bérét, mivel a bérköltségek jelentős részét teszik ki a teljes költségvetésnek. Ez különösen igaz a kevésbé szakképzett munkavállalókra, akik könnyen helyettesíthetők, és így rosszabb alkupozícióval rendelkeznek. Az erősen nyomott fizetések mellett viszont napjaink Magyarországán már nemigen lehet „megfelelő” munkaerőt találni.

A gyakori munkaerő-csere további költségekkel járhat a cégek számára (pl. toborzás, betanítás), ami további nyomást gyakorolhat a bérek alacsonyan tartására. Az alacsony bérek gyakran a munkavállalók motivációjának és elkötelezettségének csökkenéséhez vezethetnek, ami végső soron a szolgáltatás minőségének romlásában is megnyilvánulhat. Ez hosszú távon negatívan befolyásolhatja a cégek hírnevét és üzleti kilátásait is.

Különösen élesen jelentkezik ez a kérdés az irreálisan alacsony ajánlati árak esetében, ahol egy gyors számolással akár egy tender kiírója számára is nyilvánvaló válhatna, hogy az adott feladat elvégzésének megjelölt költsége minimálbér alatti fizetést jelent, ami vagy eleve törvénytelen, vagy az adott megbízást igen nagy valószínűséggel nem a kívánt műszaki tartalom mellett fogják elvégezni. Különösen így van ez alvállalkozók vagy alvállalkozói lánc bevonása esetén. Az ilyen „ügyeskedés” pedig kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat. Mindez persze nem különösebben érdekli a tulajdonost, a property managert, a beszerzőt. Egészen addig, amíg a Közbeszerzési Döntőbizottság el nem marasztalja őket.

A takarítók munkájának elismerése és megbecsülése fontos, hiszen nélkülük a közösségek és vállalatok nem tudnának megfelelően működni. Tevékenységük értékelése azonban nem csak a megfelelő fizetésben és juttatásokban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy biztosítják számukra a biztonságos és egészséges munkakörnyezetet. Ez magában foglalja például a megfelelő képzést és felszerelést, valamint a munkahelyi egészségügyi és biztonsági előírások betartását is. Mi, a BIG-HAUSE Kft-nél igyekszünk a leírtak messzemenő figyelembevételével végezni a munkánkat nap mint nap.


A címlapkép forrása: Freepik.com
Közzététel: 2024. június 18.
© Kérjük a szerkesztőségeket, hogy bejegyzésünk átvételekor hitvatkozásként jelöljék meg (linkkel) a Property/Facility Management Blog-ot és/vagy a BIG-HAUSE Kft-t!

Modern slavery in the cleaning industry (?)

The working conditions of cleaners in Hungary are fraught with a number of challenges, including low wages, difficult working conditions and a lack of social esteem. These factors have a negative impact on workers’ quality of life and work. However, recent articles in the UK or the Netherlands suggest that the situation of domestic workers may in some ways be better than that of their counterparts in these countries.

BIG-HAUSE Kft.

A SIKERES MUNKAHELYEK GONDOS GAZDÁJA

A hét idézete: „Egyes esetekben nem csak a gyárak megtisztításáról van szó. Hanem a közeli folyók és tavak megtisztításáról is, amelyek nehézfémekkel szennyezettek.” (Ma Jun)

Az ÉKM-rendelet szerint az építőipari rezsióradíj min. 5856 Ft. A MATISZ ajánlása alapján az irodai takarításé 2024-ben min. 3629 Ft. Mi ehhez tartjuk magunkat...

Kérje ingyenes árajánlatunkat!

24 órán belül visszajelzünk Önnek!