Facility/Property management blog

      

Van ellentét az épületek vízbiztonsága és a fenntarthatóság között?

Az épületek vízrendszerei az emberi komfort és higiénia alapvető elemei, azonban egyúttal komoly egészségügyi kockázatokat is rejthetnek magukban, különösen a Legionella baktérium megjelenése révén. Ez a baktérium elsősorban pangó, langyos vizekben szaporodik el, és potenciálisan halálos tüdőgyulladást, úgynevezett legionáriusbetegséget okozhat. Az épületek olyan fenntarthatósági szempontjai, mint az energiamegtakarítás és a környezeti terhelés csökkentése, egyre hangsúlyosabbak, ami új kihívásokat jelent az egészséges vízrendszerek kialakításában. De vajon összeegyeztethető-e a zöld gondolkodás az egészségvédelemmel?

Az épületek nem lehetnek egészségesek vagy rugalmasak anélkül, hogy sikeresen meg tudnának birkózni az épületek vízbiztonsága és fenntarthatósága közötti feszültséggel. Az előbbi kudarca betegséget vagy halált jelenthet. Az utóbbi kudarca csökkenti a hatékonyságot. Az épületek menedzselésében részt vevő emberek már évek óta beszélnek a vízbiztonságról, az épületek hatékonyságáról és fenntarthatóságáról, de ritkán ugyanabban a beszélgetésben vagy ugyanabban a szobában. Az egyik csoport a biztonságról, a másik a zöld épületekről beszél – írta március 10-i cikkében a Buildings.com. 

Járjuk körbe egy kicsit most mi is ezt a kérdést, annál is inkább, mert cégünk, a BIG-HAUSE Kft. nemrégiben fejezett be egy a vízrendszer karbantartásával kapcsolatos projektet az egyik bank fővárosi székházában. 

A vízbiztonságról szóló beszélgetések nagyrészt a vízgazdálkodási programokra (WMP) összpontosítanak, amelyek célja az egészség és az élet védelme, valamint a munkavállalók jóllétének előmozdítása. A zöld épületekről szóló beszélgetések pedig a vízfogyasztás, az energiafogyasztás és az anyagok minimalizálására terjednek ki.

A vízbiztonság háttere

A vízbiztonság szempontjából különösen fontos a legionárius betegség terjedésének megakadályozása, és ez nem csak az Egyesült Államokban, hanem világszerte így van. A Centers for Disease Control & Prevention (CDC) jelentése szerint 2000 és 2018 között az USA-ban 900%-kal nőtt a Legionárius betegséggel kapcsolatos esetek száma. 

A Legionella baktérium jelentős közegészségügyi kockázatot jelent az épületek vízrendszereiben, különösen a melegvíz-hálózatokban, hűtőtornyokban és légkondicionáló rendszerekben. A baktérium által okozott legionellózis – amely tüdőgyulladásként is megnyilvánulhat – súlyos megbetegedéseket eredményezhet, különösen az idősek és legyengült immunrendszerű személyek körében. A baktériummal szennyezett víz ivásával nem kaphatjuk el a betegséget. Ehelyett az történik, hogy a Legionella baktériumok a pangó vízben fejlődnek ki. Ha aeroszolizálódnak, a levegőbe kerülnek, és így belélegezhetővé válnak. 

A Legionellával kapcsolatos első figyelmeztetéseket nem sokkal az 1976-os járvány kitörése után adták ki, amely az Amerikai Légió nevű veteránszervezet gyűlése után több mint 200 embert érintett, és amely a baktérium felfedezéséhez vezetett. Azóta a kutatások számos tényezőt azonosítottak, amelyek elősegítik a baktérium szaporodását: a pangó meleg víz, a biofilm képződés és a nem megfelelő hőmérséklet-szabályozás. A tudományos vizsgálatok rámutattak, hogy a 20-45°C közötti vízhőmérséklet kedvez a baktérium növekedésének, míg 60°C felett elpusztul. 

Például az 1980-as években a már említett CDC és néhány egyetem által végzett kutatások megállapították, hogy a Legionella nemcsak a hűtőtornyokban jelent komoly egészségügyi kockázatot, hanem más épületrendszerekben és eszközökben is, ahol elszaporodhat és elterjedhet, például a háztartási (ivóvíz) vízrendszerekben, díszkútakban, pezsgőfürdőkben, ipari berendezésekben. 

A kutatók által a Legionella-szint csökkentésére talált intézkedések – a vízrendszerek tervezési tényezői, karbantartás, üzemeltetési eljárások – az 1990-es évektől kezdve a rendeletek és irányelvek részévé váltak. Néhány az első lépések közül: Ausztrália és az Egyesült Királyság 1991-ben hozta létre a maga Legionella-szabályozását. Az EPA is abban az évben adott ki egy figyelmeztető dokumentumot. Az OSHA 1996-ban adott ki egy iránymutatást. A „Legionella-ellenőrzés az egészségügyi létesítményekben: Útmutató a kockázat minimalizálásához” című, tudományos tanulmányokon alapuló, a kockázatcsökkentő intézkedéseket összefoglaló könyv 1996-ban jelent meg. 

Ugorva az időben, egy 2021-es tanulmány adatai pedig azt mutatták meg, hogy az American Society of Heating, Refrigerating and Air-Conditioning Engineers (Amerikai Fűtő-, Hűtő- és Légkondicionáló Mérnökök Társasága) 188-as szabványa szerinti vízgazdálkodási programok hatékonyan csökkenthetik a baktérium előfordulását a háztartási (ivóvíz-) vízvezetékrendszerekben.

Legionella Magyarországon

A Legionella baktérium jelentőségét az egészségügyi hatóságok Magyarországon is felismerték. Az 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet szabályozza a Legionella kockázatkezelését, s előírja a vízrendszerek rendszeres ellenőrzését és szükség esetén fertőtlenítését. 2023. január 12-én lépett hatályba az ezt módosító 1/2023. (I. 12.) BM rendelet, amely az alábbi főbb változásokat hozta:

– a Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítmény közé bekerültek a munkahelyek, korábban csak a közforgalmú létesítmények tartoztak ide.

– Pontosításra került a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő közeg fogalma. Kikerültek belőle a bölcsődék, a magán- és a falusi szálláshelyek, viszont a fogalom bővült a sportközpontokkal, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekkel. Az ide tartozó létesítményeknél már nem csak a használati melegvíz, hanem az ivóvíz is kockázati közegnek számít.

– A vízhőmérséklet mérést kalibrált vízhőmérővel kell végezni.

– A kockázatértékelést az NNK által kiadott módszertani útmutató szerinti gyakorisággal (jelenleg évente) kell felülvizsgálni.

– A fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő közegekből, illetve a magas kockázatú létesítményeknél az ivóvízből is kötelező a monitoring vizsgálat.

– A mintavételt akkreditált módon kell végezni.

A hazai közegészségügyi kutatások is aktívan foglalkoznak a Legionella jelenlétének monitorozásával és az új megelőzési technológiák fejlesztésével. A témában érintett tudományos intézmények rendszeresen végeznek vízmintavételt, különös tekintettel a kórházak, szállodák és fürdők vízellátó rendszereire.

A biztonsági és a zöld intézkedések közötti konfliktusok

A legtöbb Legionella-ellenőrzési intézkedés az alábbi kategóriák egyikébe sorolható: 

– A tápanyagok (biofilm, üledék) minimalizálása
– A pangás minimalizálása
– A felület minimalizálása
– Fertőtlenítőszer-maradék fenntartása
– A hőmérséklet megfelelő kezelése

Néhány vízbiztonsági eljárás nem zöld. A pangás minimalizálása érdekében a takarító vagy karbantartó személyzet hetente kétszer két percig öblítheti az összes csapot és egyéb olyan használati pontokat (POU-kat), amik sok vizet használnak. Az átöblített melegvíz pótlásához szükséges energia különösen drága. Egyes létesítményekben kémiai fertőtlenítőszereket adnak a vízvezetékrendszerhez a káros baktériumok elpusztítására. Az ajánlások között szerepel a melegvíz-keringető szivattyúk folyamatos működtetése is, hogy a víz folyamatosan áramoljon. 

Ugyanakkor egyes zöld intézkedések elősegíthetik a baktériumok szaporodását. Az áramláskorlátozók csökkentik az áramlást, növelik a finom vízcseppek terjedését, és olyan üledéket hozhatnak létre, amely tápanyagot biztosít a baktériumok számára. A hővisszanyerő rendszerek növelhetik a rendszer felületét és pangást okozhatnak, és jelentős kockázatot jelentenek, ha nincsenek teljesen elválasztva az ivóvíz-rendszertől (pl. duplafalú hőcserélőn keresztül). A víz újrafelhasználási rendszerek (pl. esővízgyűjtés) tápanyagokat adhatnak hozzá és növelhetik a pangást.

A biztonságot, valamint a hatékonyságot és a fenntarthatóságot elősegítő intézkedések

A biztonságos víz és a zöld épületek „metszéspontjáról” szóló gondolkodás általában a fenti konfliktusokra összpontosít, de néhány intézkedés mindkét célt támogatja: 

– A biofilm és a vízkő minimalizálása fontos a Legionella és bizonyos más kórokozók elleni védekezéshez.
Ez egyben zöld is. (A Montanai Állami Egyetem egyik kutatása szerint mindössze két milliméternyi kalcium-karbonátkő és biofilm 50%-kal növelheti az energiaköltségeket.)

– A csővezetékek, szerelvények és egyéb berendezések minimalizálása csökkenti azt a felületet, amelyen a biofilm kialakulhat.
Emellett csökkenti az anyagok mennyiségét és a súrlódásból eredő energiaveszteséget. Felmerülhet a kérdés, hogy egy épület tulajdonosa miért költene pénzt felesleges csővezetékek és berendezések telepítésére, de a valóságban ez nem is annyira ritka. A vízrendszereket (mindig) túltervezik.

– A pangó víz, amellett, hogy elősegíti a kórokozók szaporodását, kivonja a fémeket, s a mikrobák által kiváltott korrózió (MIC) révén tönkreteszi az épületek infrastruktúráját.
Egy 2021-es adat szerint a korrózió legalább 20%-a a MIC-nek tulajdonítható. A pangás minimalizálása azért környezetbarát tehát, mert a berendezések élettartamának meghosszabbítása végső soron azt jelenti, hogy kevesebbet kell használni azokat.

Az automatizálás biztonságosabbá és zöldebbé teheti az épületeket

Az egészségügyi kockázat, valamint a vízpazarlás, az energiafogyasztás és a vegyi anyagok csökkentése érdekében az alábbiakon érdemes elgondolkodnia: 

– Telepítsen érzékelőket vagy intelligens csaptelepeket az öblítés minimalizálása érdekében!
Ha például a létesítmény célja, hogy minden POU-t legalább heti kétszer két percig használjon, az érzékelőkkel vagy intelligens csapokkal integrált vízgazdálkodási szoftver figyelmeztetheti a létesítmény személyzetét, hogy csak az alulhasznált POU-kat öblítse le, ne pedig hetente kétszer az összeset. Ezzel vizet, energiát és rengeteg időt (valamint költséget) takaríthat meg. 

– Telepítsen érzékelőket a vízminőség ellenőrzésére, és győződjön meg arról, hogy az érzékelők integrálva vannak a létesítmény vízgazdálkodási programjának szoftverébe!
A vízminőségi problémák nyomon követése lehetővé teheti a létesítmény számára, hogy elkerülje a vegyszeres fertőtlenítést, vagy legalábbis csökkentse a szükséges vegyszerek mennyiségét. Például a kulcsfontosságú vízminőségi paraméterek ellenőrzése az épületbe belépő víz belépési pontjánál figyelmeztetheti a létesítményt a problémákra, így gyorsan reagálhat. A gyors reagálással megelőzhető a megbetegedés, valamint a vízrendszerek elszennyeződése, amelynek enyhítése nagyon költséges lehet. 

Az épületek vízrendszereinek zöldítése nem kell tehát, hogy az egészségbiztonság rovására menjen. A technológiai fejlesztések és a megfelelő üzemeltetési gyakorlatok alkalmazásával fenntartható és egészséges vízrendszerek hozhatók létre. A Legionella elleni küzdelem és a környezettudatosság nem egymás ellentétei, hanem egy olyan szinergikus lehetőség, amely hosszú távon hozzájárulhat a közegészségügy és a környezetvédelem előmozdításához. 

Ha nagyobb perspektívában is érdekli a téma, javasoljuk, hogy olvassa el a World Green Building Council „Building a water-resilient future for everyone, everywhere” (kb. „A vízzel szemben ellenálló jövő építése mindenki számára, mindenhol és mindenütt”) című 13 oldalas kiadványát is, amely a globális vízválság nagyságrendjének bemutatásával és az épített környezet mint hozzájáruló ágazat szerepének felvázolásával rávilágít a vízzel kapcsolatos sürgős kihívásra az épített környezetben. Megjelölik a globális vízválság négy kihívását, és bemutatják, hogy az épített környezeti ágazatnak milyen mértékben és milyen kritikus szerepet kell vállalnia ezek enyhítésében. A dokumentum célja, hogy a politikai döntéshozókat, tervezőket, fejlesztőket, tervezőket és gyártókat támogassák abban, hogy felismerjék a fenntartható stratégiák kidolgozásának sürgősségét a víz megőrzésének, hatékonyságának és méltányos hozzáférésének előmozdítása érdekében, olyan körforgásos elvek segítségével, mint a megelőzés, mérés, csökkentés, újrafelhasználás és visszaállítás.

A címlapkép forrása: Freepik.com
Közzététel: 2025. március 25.
© Kérjük a szerkesztőségeket, hogy bejegyzésünk átvételekor hitvatkozásként jelöljék meg (linkkel) a Property/Facility Management Blog-ot és/vagy a BIG-HAUSE Kft-t!

Is there a conflict between water safety in buildings and sustainability?

Water systems in buildings are an essential element of human comfort and hygiene, but they can also pose serious health risks, particularly through the presence of Legionella bacteria, which multiply mainly in stagnant, lukewarm water and can cause potentially fatal pneumonia, known as Legionnaires’ disease. Sustainability aspects of buildings, such as energy saving and reducing environmental impact, are becoming increasingly important, creating new challenges in the design of healthy water systems. But is green thinking compatible with health protection?