Facility/Property management blog

 

Szeizmikus mozgások a világ épületüzemeltetésében

A világ egyre gyorsabban változik, és ezzel párhuzamosan az épületüzemeltetés – ez a látszólag statikus, de valójában rendkívül dinamikus iparág – is radikális átalakuláson megy keresztül. 2025-ben már nem csupán a karbantartásról és a rezsiköltségek kezeléséről beszélünk, hanem komplex rendszerek integrációjáról, fenntarthatóságról, adatvezérelt döntésekről, és olyan trendekről, amelyek alapjaiban írják újra a szakma jövőjét. A mostani blogbejegyzésünkben azokat a „szeizmikus mozgásokat” mutatjuk be, amelyek 2025-ben meghatározzák az épületüzemeltetés világát.

A kereskedelmi épületek üzemeltetése szeizmikus változásokon megy keresztül, mivel a fejlett, mélyreható adatelemzéssel ellátott technológia egyre megfizethetőbbé és elérhetőbbé válik. Elemzők 2022 végén közel 7,3 milliárd dollárra becsülték az intelligens épületszoftverek piacát, és előrejelzéseik szerint 2028-ra eléri a 11,8 milliárd dollárt. Ez a változás mindent és mindenkit érint az épületüzemeltetésben, a munkaerőtől kezdve a biztonsági és megfelelőségi kérdésekig.

A piac átalakulásával párhuzamosan a költségek csökkentése, a műveletek racionalizálása és a berendezések hatékonyságának javítása érdekében elengedhetetlen, hogy tájékozottak legyünk a kialakuló trendekkel kapcsolatban.

A Facilityexecutive.com weboldalán még március közepén megjelent egyik cikk szerzői a rendszerintegrátorokkal és a létesítményvezetőkkel folytatott beszélgetéseik révén nyomon követték ezeket az elmozdulásokat, és öt olyan trendet azonosítottak, amely várhatóan az idei év során egyre nagyobb teret nyer, mivel a technológia tovább változtatja a munkaerőt, az energiafogyasztást, a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásokat és egyebeket. Vizsgáljuk meg ezeket a trendeket a cikk gondolatmenetét követve, de egy kicsit részletesebben!

1. A kiberbűnözés 2025-ben a digitális biztonságot a létesítménygazdák prioritásává teszi

A kiberbűnözéses esetek egyre növekvő száma arra kényszeríti a létesítményekért felelős vezetőket, hogy a digitális biztonságot a prioritások középpontjába helyezzék. Az ipari szervezeteket érő zsarolóvírus-támadások mintegy 37%-a ma már az informatikai (IT) és az üzemeltetési technológiai (OT) környezeteket érinti. A sebezhetőségek miatt a kiberbűnözők egyre gyakrabban veszik célba az olyan összekapcsolt épületrendszereket, mint a HVAC, a világítás és a beléptetésvezérlés.

Miközben az összekapcsolt épületrendszerek jelentős üzemeltetési előnyöket kínálnak, a biztonság biztosítása a fizikai őrzésen túlmutató intézkedéseket igényel. A kibertámadások működési zavarokhoz vezethetnek, veszélyeztethetik az érzékeny adatokat, és biztonsági kockázatokat teremthetnek. E fenyegetések mérséklése érdekében a létesítménygazdáknak proaktív intézkedéseket kell tenniük, beleértve a beépített biztonsággal rendelkező rendszerek beállítását, a védelem több rétegének bevezetését, a szoftverek rendszeres frissítését és az informatikával való együttműködést az üzemeltetési technológia védelme érdekében. Az elavult szoftverek kockázatot jelenthetnek, de a szoftverfrissítések végrehajtásának biztosítása csökkenti ezeket a veszélyeket, miközben költségeket takaríthat meg azzal, hogy a helyszínen nem kell munkavállalókat foglalkoztatni.

a.) Az épületek egyre inkább „online élnek”

– Az intelligens HVAC-rendszerek, beléptető rendszerek, világítás, liftek, kamerák, szenzorok mind internetre kötve működnek.
– Ez a sok csatlakoztatott eszköz (IoT) hatalmas „támadási felületet” jelent a hackereknek.

b.) Egy kibertámadás már nem csak adatlopás – akár életveszélyes is lehet

– Egy sikeres támadás során hozzáférést lehet szerezni biztonsági kamerákhoz, beléptető rendszerekhez vagy akár fűtés-hűtés vezérléséhez.
– Ipari vagy egészségügyi létesítmények esetén ez üzemleálláshoz, anyagi károkhoz vagy emberéleteket veszélyeztető helyzetekhez is vezethet. 

c.) A kiberbiztonság a vagyonvédelem új dimenziója

– Korábban a létesítménygazdák főként a fizikai biztonságra koncentráltak (ajtók, kamerák, őrzés).
– Ma már a digitális kapuk védelme legalább olyan fontos – hiszen egy kibertámadással ellophatók üzleti titkok, ügyféladatok, vagy leállítható az egész rendszer.

d.) Növekvő jogi és biztosítási elvárások

– Egyre több országban vannak szabályozások a digitális infrastruktúrák védelmére (pl. GDPR, NIS2).
– A biztosítók is elvárják, hogy a cégek védjék a rendszereiket, különben nem térítenek egy kibertámadás után. 

e.) Az ügyfelek és bérlők is elvárják

– Akik egy modern irodában vagy kereskedelmi létesítményben dolgoznak, elvárják, hogy adataik, belépésük, munkaeszközeik védve legyenek.
– Egy kibertámadás nemcsak anyagi kárt okozhat, hanem a reputációt is rombolhatja.

2. A rendelkezésre álló munkaerő szűkössége a konszolidációt és a kiszervezést fogja ösztönözni

Az iparág az egész világon jelentős munkaerőhiánnyal néz szembe, mivel a tapasztalt facility managerek közelednek a nyugdíjba vonuláshoz. Az International Facilities Management Association (IFMA) becslése szerint 2026-ig a jelenlegi létesítménygazdálkodók 40%-a nyugdíjba vonul, ami az évtized végére 158.000 álláshely hiányát jelenti. Ezzel párhuzamosan a piackutatás azt mutatja, hogy az iparág volumene 2028-ban várhatóan 810,73 milliárd dollárral fog növekedni, ami növeli a nyomást e létfontosságú szerepek betöltésére. A munkaerőhiány és a növekvő kereslet arra készteti a vállalatokat, hogy konszolidálják az erőforrásokat és kiszervezzék a funkciókat.

E kihívások kezelése érdekében az iparág vezetői speciális oktatási programokon keresztül igyekeznek a facility managerek új generációját megnyerni. Ezek a programok a jövő szakembereit olyan készségekkel ruházzák fel, amelyek szükségesek a szakterület változó követelményeinek elsajátításához. Szerencsére a technológia betöltheti ezt a hiányt, segítve az FM szakembereket abban, hogy kevesebb kézi beavatkozással hatékonyabban dolgozzanak. A fejlett felügyeleti szoftverek segítenek a vállalkozásoknak csökkenteni a helyszínek felkeresésének számát, optimalizálni a munkaerő időbeosztását, és növelni az ügyfelek elégedettségét. A kiszervezett műveletek egyre inkább az új technológiákra támaszkodnak majd, hogy az FM-csapatok számára ezeket a hatékonysági előnyöket biztosítsák, mivel kevesebb munkaerővel többet tudnak majd elérni. (Az insourcing vagy outsourcing kérdésével külön bejegyzésben foglalkoztunk.)

3. A technológia kihasználása a megfelelési költségek kezeléséhez

2025 folyamán a technológiai megoldások innovációja és elfogadása segíteni fogja a vállalkozásokat a bizonytalan szabályozási környezet nyomon követésében és kezelésében. Világszerte új szabályozások érkeznek, amelyek megkövetelik az épületektől, hogy jobban teljesítsenek az energia- és fenntarthatósági kezdeményezések terén, és a kísérő adatokkal együtt, amelyek megmutatják, hogyan teljesítik ezeket az erőfeszítéseket. A szabályozások eltérőek, több joghatóság is meghatározza saját szabályait és követelményeit. Ez az ellentmondásosság kihívást jelent a vállalkozások számára, mivel a különböző helyi előírások között kell eligazodniuk, hogy megfeleljenek a követelményeknek. Míg a legnagyobb vállalatok jellemzően dedikált fenntarthatósági csapatokkal rendelkeznek, akik képesek a folyamatos mérésre és nyomon követésre, a kisvállalkozásokat gyakran stresszeli és leterheli a működés fenntartásának és a fenntarthatósági kezdeményezések végrehajtásának kettős kihívása.

Az előírások be nem tartása szankciókat vonhat maga után. Azok, akik olyan technológiai megoldásokba fektetnek be, amelyek támogatják az energiajelentési követelményeket, jobb helyzetben lesznek a változó szabályozási környezet kezeléséhez. A proaktív megközelítés hosszú távon előnyös lesz a vállalatok számára, mivel az energiaköltségek nyomon követésére és kezelésére tervezett szoftverek hatékonyságát élvezhetik.

4. Az energiahatékonyság egyre inkább az irodahelyiségek eladási szempontja lesz

Mivel a világjárvány korszakából származó bérleti szerződések egy része lejár, az irodahelyiségek tulajdonosai átértékelik a bérlők vonzására irányuló stratégiáikat. Az energiahatékonyság egyre nagyobb hangsúlyt kap mint kulcsfontosságú értékesítési szempont, mivel a felmérések szerint a munkavállalók 83%-a a környezetbarátabb irodahelyiségeket részesíti előnyben.

Az energiahatékony HVAC-rendszereket, LED-es világítást és optimalizált épületüzemeltetési rendszereket tartalmazó épületek egyre vonzóbbá válnak. Ezek a jellemzők segítenek csökkenteni a környezeti terhelést, javítják a dolgozói morált és csökkentik az üzemeltetési költségeket. Az ökológiai célokhoz és a bérlők modern elvárásaihoz való igazodás egyaránt segíti az épülettulajdonosokat, amikor 2025-ben megpróbálják betölteni a rendelkezésre álló helyeket. Mi mozgatja ezeket a változásokat?

a.) Költségtudatosság és inflációs nyomás

– Az energiaárak ingadozása, különösen a 2020-as évek elején tapasztalt árrobbanások, megtanították a cégeket, hogy az alacsony üzemeltetési költség versenyelőny.
– A bérlők olyan irodákat keresnek, ahol az energiahatékonyság révén alacsonyabb rezsiköltségekkel lehet működni – hosszú távon ez komoly megtakarítás.

b.) ESG és fenntarthatósági elvárások

– A nagyvállalatok egyre inkább követik az ESG (Environmental, Social, Governance) irányelveket, és fenntartható irodatereket keresnek. Bizonyára nem véletlen, hogy a World FM Day 2025 keretében május 14-én megrendezésre kerülő „A létesítménygazdálkodási szolgáltatások fenntarthatósága” című hazai konferencia első szakmai előadása éppen a fenntarthatóságot és az ESG-t tűzte ki célul.
– Az olyan tanúsítványok, mint a LEED, BREEAM vagy WELL, nem csupán presztízst adnak, hanem vonzóbbá teszik az ingatlant a bérlők és befektetők szemében. (Az épületminősítő rendszerekkel egy korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk.)
– Egy nem hatékony épület hamar „barna ingatlanná” válik – vagyis piacképtelenné.

c.) Jogszabályi szigorítások és szabályozási nyomás

– Egyre több országban szigorodnak az energiahatékonysági előírások, például kötelező energetikai tanúsítvány, szén-dioxid-kibocsátási korlát, vagy minimumkövetelmények új bérleti szerződések esetén.
– Ha egy iroda nem felel meg ezeknek, veszíthet az értékéből, és akár bérbeadhatatlanná is válhat.

d.) Zöld finanszírozás és befektetői elvárások

– A bankok, befektetők és ingatlanalapok előnyben részesítik az energiahatékony épületeket, hiszen ezek hosszú távon értékállóbbak.
– A „zöld” vagy „fenntartható” minősítésű irodákra könnyebb finanszírozást szerezni, gyakran kedvezőbb feltételekkel is.

e.) Munkavállalói elvárások és márkaépítés

– Az energiahatékony épületek általában jobb belső klímát, világítást és komfortot biztosítanak, ami javítja a munkavállalói elégedettséget és produktivitást.
– Egy fenntartható iroda hozzájárul a cég imázsához is: a munkavállalók és ügyfelek is értékelik, ha a vállalat környezettudatos.

5. Felkészülés a változó energiaköltségekre

Világszerte egyre nagyobb ütemben épülnek adatközpontok. A villamosenergia-felhasználásuk 2026-ra megduplázódik. Ez a gyors növekedés tehát 2025-ben is folytatódik, ami jelentős nyomást gyakorol a helyi energiahálózatokra és a közüzemi szolgáltatókra. Ez hatással lehet a helyi hálózatokon a már meglévő épületek számára rendelkezésre álló energiára is, különösen olyan kritikus időszakokban, mint a nyári csúcshőmérséklet, amikor az adatközpontban lévő embereknek és berendezéseknek maximális energiára van szükségük a hűtéshez. A napenergia megoldást nyújthat.

Mivel az adatközpontok súlyos szén-dioxid-kibocsátása egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, a vállalkozások az automatizálás felé fordulnak az energiafogyasztás optimalizálása érdekében. A fejlett technológiák, például az automatizált feladatmenedzsment és a felhőalapú rendszerek bevezetése várhatóan 2025-ben hatékonyabb energiafelhasználást tesz lehetővé, csökkentve a hálózati meghibásodások valószínűségét és a környezeti hatásokat.

Mint láthatta, 2025 nem a status quo éve az épületüzemeltetésben – sokkal inkább egy fordulópont. A technológia kétségtelenül tovább fogja átalakítani az iparágat, és hatással lesz a létesítménygazdák működésére idén és a jövőben. A legújabb fejlesztésekben való naprakészség javítja a hatékonyságot, csökkenti a költségeket és elősegíti a fenntarthatóbb környezetet. Bár a létesítménygazdáknak számos változással kell szembenézniük, ha a trendek előtt járnak, akkor jobban felkészülnek a 2025-ös év kihívásaira és lehetőségeire.

A címlapkép forrása: Freepik.com
Közzététel: 2025. április 29.
© Kérjük a szerkesztőségeket, hogy bejegyzésünk átvételekor hitvatkozásként jelöljék meg (linkkel) a Property/Facility Management Blog-ot és/vagy a BIG-HAUSE Kft-t!

Seismic movements in facilities management around the world

The world is changing faster and faster, and at the same time building management – a seemingly static but highly dynamic industry – is undergoing a radical transformation.In 2025, we are no longer talking about maintenance and overhead management, but about complex systems integration, sustainability, data-driven decisions and trends that will fundamentally rewrite the future of the profession. In this blog post, we outline the „seismic movements” that will shape the world of building operations in 2025.