Facility/Property management blog

   

Olcsó takarításnak híg a leve

Jóllehet a tisztításon való spórolás rövid távon költségmegtakarítást jelenthet, az „olcsó” takarítás hosszú távon költséges döntés lehet. Az üzemek tisztaságának elhanyagolása olyan rejtett költségekkel jár, amelyek végül sokkal nagyobbak lehetnek, mint a takarításon elért rövid távú megtakarítások. Van mód a takarékosságra, de ez nem jelenti, jelenheti azt, hogy ezen tevékenységek elhanyagolásával kell elérni a költségcsökkentést. A modern technológia, az automatizálás, a rendszeres karbantartás és a dolgozók megfelelő képzése mind olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik a költségek csökkentését anélkül, hogy a munkabérek vagy a szolgáltatási díjak tudatos leszorítására lenne szükség. Vajon miért járható mégis ez az út sok megrendelő és sok szolgáltató számára?

A múlt héten bejárta a nemzetközi és a hazai sajtót (például), hogy a gyártó a jelenlegi állás szerint közel másfél millió BMW személygépkocsi, valamint a Rolls-Royce Spectre egyes darabjainak visszahívására kényszerült. Az információk szerint a fékek áramköri lapjai porosak, foltosak maradtak, vagyis a beszállítójuk egyik magyarországi gyárában nem gondoskodtak a kellően tiszta környezetről. 

Nem tudjuk, valósak-e a megállapítások, mint ahogy arról sincs információnk, hogy ha megtörtént, melyik telephelyen történt mulasztás. Kérdéses, hogy a gyártó saját és/vagy külsős tisztító csapattal dolgozott-e, s a probléma forrása a tisztításban vagy a „levegőben” keresendő-e. Mégis úgy véljük, érdemes kicsit tágabb kontextusba helyezni a kérdést. Az valószínűleg a mi hibánk, hogy erről az ügyről is az jutott eszünkbe, hogy a tisztítás, takarítás költségein való spórolásnak akár beláthatatlan következményei is lehetnek.

Tisztatér

A tisztatér, egy olyan szabályozott környezet, ipari vagy laboratóriumi terület, ahol a levegőben található apró részecskék, mikroorganizmusok, gázok és egyéb szennyeződések száma szigorúan kontrollált és minimálisra csökkentett. Az ilyen helyiségeket olyan iparágakban használják, ahol a gyártási folyamatok érzékenyek a szennyeződésekre. A tisztaterekben a levegőt speciális szűrőrendszereken keresztül folyamatosan forgatják, hogy fenntartsák a kívánt tisztasági szintet. A dolgozók is speciális ruházatot viselnek, hogy minimalizálják a szennyeződések bejutását. 

A tisztaterek jellemzésére leggyakrabban az ISO-14644 szabvány által javasolt kategóriákat alkalmazzák, de más külföldi szabványok is léteznek. Például az Egyesült Államokban jelenleg a US FED STD 209E szabvány az irányadó, Németországban pedig a VDI-Richtlinie 2083 van érvényben. 

Valószínűleg a bevezetőben említett problémának is itt lehet a gyökere. Ez azonban az esetek jelentős részében nem a külsős (kiszervezett) facility management területe.

Tisztaság a tisztatéren túl

Az ipari üzemek (illetve bármely ingatlan) takarításán való spórolás hosszú távon számos problémát és költséget okozhat, amelyek messze meghaladhatják a rövid távú megtakarításokat. A legfontosabb következmények:

1. Egészségügyi kockázatok és munkavállalói biztonság

– Megnövekedett balesetveszély: Piszkos, olajos vagy egyéb szennyeződésekkel teli padlók csúszásveszélyt jelenthetnek, ami balesetekhez vezethet.

– Egészségkárosodás: A szennyeződések, por, vegyszerek felhalmozódása légzőszervi problémákat, allergiákat, bőrbetegségeket és egyéb egészségügyi problémákat okozhat a munkavállalók körében.

– Munkahelyi higiénia romlása: A megfelelő higiénia hiánya gyorsan terjedő fertőzésekhez, járványokhoz vezethet, ami betegszabadságokat, termeléskiesést eredményezhet.

2. Gépek és berendezések károsodása

– Szennyeződések okozta meghibásodás: A por, kosz és egyéb szennyeződések felhalmozódhatnak a gépek belsejében, csökkentve azok hatékonyságát és élettartamát, ami növeli a karbantartási költségeket.

– Rendszerleállások: Ha a gépek tisztaságának elhanyagolása miatt hibák lépnek fel, a nem tervezett leállások nagy költségeket eredményezhetnek.

3. Termékminőség romlása

Szennyeződés a gyártási folyamatban: Ha a tisztaságot nem tartják fenn, a termékek minősége csökkenhet, mert szennyeződések kerülhetnek a termelési folyamatba, ami selejttermékeket, visszahívásokat és vevői elégedetlenséget eredményezhet.

– Vevők elvesztése: A nem megfelelő termékminőség miatt a partnerek és ügyfelek elpártolhatnak, ami a piaci pozíció romlásához és bevételkieséshez vezethet.

4. Jogszabályi megfelelés hiánya és büntetések

– Szabályozási követelmények megsértése: Sok iparágban szigorú takarítási és higiéniai előírások vannak érvényben, különösen élelmiszeriparban, vegyiparban vagy gyógyszeriparban. Ha az üzem nem felel meg ezeknek az előírásoknak, súlyos büntetésekkel és bezárással is szembesülhet.

– Környezeti szabályozás megsértése: A környezetvédelmi előírások be nem tartása, például a nem megfelelő hulladékkezelés vagy a szennyezőanyagok felhalmozódása miatt bírságok vagy környezeti károk következhetnek be.

5. Munkavállalói elégedetlenség és fluktuáció

– Alacsonyabb munkavállalói morál: A koszos, elhanyagolt munkakörnyezet csökkenti a dolgozók elégedettségét és motivációját. Ez akár magasabb fluktuációhoz is vezethet, ami további toborzási és betanítási költségeket okoz.

– Termelékenység csökkenése: Egy kevésbé higiénikus környezetben a munkavállalók kevésbé hatékonyak, ami a termelési kapacitás csökkenéséhez vezethet.

6. Reputációs károk

– Rossz hírnév: A nem megfelelő tisztaság híre gyorsan terjedhet, különösen ha fogyasztói panaszok merülnek fel. Egy üzem hírnevének romlása pedig jelentős üzleti károkat okozhat.

7. Közvetlen és közvetett költségek növekedése

– Drágább javítások és karbantartás: Az elhanyagolt tisztítás miatt fellépő géphibák gyakran költséges javításokat eredményeznek, amelyek többe kerülnek, mint a rendszeres karbantartás.

– Fertőtlenítési és kármentesítési költségek: Amikor a helyzet már túl kritikus, a tisztítási és fertőtlenítési feladatok sokkal költségesebbé válhatnak, mivel intenzívebb beavatkozásokra lesz szükség.

Az üzemek tisztaságának elhanyagolása tehát olyan rejtett költségekkel jár, amelyek végül sokkal nagyobbak lehetnek, mint a takarításon elért rövid távú megtakarítások. Érdemes tehát a megfelelő takarításra és karbantartásra fordítani, hogy az üzemi hatékonyság, a dolgozók egészsége és biztonsága, valamint a gépek élettartama optimális maradjon. Érdemes ezt minden tulajdonosnak, property managernek és beszerzőnek – így adott esetben Önnek is – felismerni, s a mindennapok döntéseinél figyelembe venni. 

Igen, tudjuk, hogy a vezetőkön állandó a nyomás a kiadások csökkentésének irányába, s ennek egyik kézen fekvő iránya a vállalati és üzemi általános költségek, ezen belül a takarítási, tisztítási, fertőtlenítési büdzsé lefaragása. Azon túl, hogy ennek egyik módja (mint arra egy korábbi blogbejegyzésünkben rámutattunk, a feladatok kiszervezése (outsourcing) lehet, mégis

Milyen módszerekkel lehet valóban hatékonyan takarékoskodni a takarításon egy ipari üzemben?

Hisszük, hogy egy ipari üzem fenntarthatóságának és hatékonyságának növelése szempontjából is kiemelt fontosságú a tisztítás, ugyanakkor megértjük a vezetés állandó igényét is a költségszint alacsonyan tartására. Íme néhány módszer, amelyekkel hatékonyan lehet takarékoskodni a takarítás során:

1. Automatizált takarítógépek és technológiák használata

– Robot takarítógépek: Automata robotporszívók, padlótisztító gépek és egyéb automatizált rendszerek használata csökkentheti az emberi munkaerő igényét és időt takaríthat meg.

– Szenzorok alkalmazása: A szenzorokkal felszerelt gépek felismerik, mikor és hol van szükség takarításra, így a takarítás célzottabb lehet, és nem végeznek felesleges tisztítást.

2. Takarítási terv optimalizálása

– Takarítási folyamatok időzítése: Az üzem működési ciklusaihoz igazított takarítás (pl. műszakváltások után) lehetővé teszi a hatékonyabb tisztítást.

– Fókuszált takarítási zónák: Az üzem különböző területei különböző szintű tisztítást igényelhetnek, így a takarítást a kritikus zónákra összpontosítva csökkenthetők a költségek.

3. Erőforrás-hatékony tisztítószerek használata

– Koncentrált tisztítószerek: A magasabb koncentrációjú tisztítószerek használata kevesebb anyagot igényel és hosszabb ideig kitart, így csökkenthetők a beszerzési költségek.

– Biológiailag lebomló tisztítószerek: A fenntarthatóság szempontjából is előnyösek, mivel kevesebb káros vegyi anyagot tartalmaznak, ezáltal kevesebb takarítás szükséges a szennyező anyagok eltávolítására.

4. Képzett munkaerő

– Takarítók megfelelő képzése: A takarító személyzet számára fontos az optimális tisztítási technikák elsajátítása, amelyekkel gyorsabban és hatékonyabban tudnak dolgozni.

– Átgondolt munkaszervezés: A takarítási feladatokat jobban el lehet osztani, hogy elkerüljék a felesleges átfedéseket.

5. Víz- és energiahasználat optimalizálása

– Vízhasználat csökkentése: Alacsony vízfelhasználású gépek vagy száraz tisztítási technikák alkalmazása.

– Energiahatékony gépek: Olyan takarítóberendezések használata, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak, mint például alacsony energiafelhasználású porszívók vagy padlótisztítók.

6. Preventív karbantartás és tisztítás

– Rendszeres karbantartás: A gépek és felszerelések rendszeres karbantartása megelőzi a nagyobb szennyeződéseket, így kevesebb takarításra van szükség.

– Folyamatos szennyezéscsökkentés: Az üzem területén a szennyező anyagok kontrollja (pl. szűrők, szellőztető rendszerek) csökkentheti a takarítás gyakoriságát.

7. Hulladékkezelés optimalizálása

– Szelektív hulladékgyűjtés: A hulladékok szelektálása csökkentheti a takarítási költségeket, mivel könnyebb és gyorsabb az adott típusú hulladék kezelésére specializálódni.

– Hulladék újrahasznosítása: Ezzel nemcsak a hulladék mennyisége csökken, hanem az erőforrás-felhasználás is optimalizálódik.

Ezekkel a módszerekkel egy ipari üzem akár jelentős költségeket is megtakaríthat anélkül, hogy a területen dolgozó saját munkatársainak, vagy a külső facility management cég munkavállalóinak munkabérét extrém alacsonyan tartaná. Nem csak a pedagógiai szakokra jelentkezők körében lehet és kell a kontraszelekcióról beszélni. Külföldön már egyenesen modern rabszolgaságról beszélnek, amelynek ágazati vonatkozásairól egy idén júniusi blogbejegyzésben már foglalkoztunk. Egy cikk szerint Magyarországon 63.000 főre tehető az érintettek létszáma, annyira mint Sopron vagy Tatabánya teljes lakossága! 

Márpedig, ha egy felelős vezető a takarításra nem csak kipipálandó feladatként tekint, hanem mérlegeli azt is, hogy elmaradása vagy nem megfelelő elvégzése milyen következményekkel járhat, fel kell, hogy merüljön benne, szakembereket vagy rabszolgákat akar alkalmazni vagy megbízni a feladattal. 

A folytatásban olyan kérdésekre keressük a választ, hogy

– Miért fogad el egy kiíró egy olyan tender-ajánlatot, amelyről előre tudja, hogy azon az áron nem lehet az előírt minőségű takarítási szolgáltatást teljesíteni?
– Miért vállalja el tisztítási szolgáltató az adott munkát, ha eleve tudja, hogy azon az áron nem fogja tudni teljesíteni az előírt feladatokat?

 

A cikk folytatása>>

A címlapkép forrása: Freepik.com
Közzététel: 2024. szeptember 24.
© Kérjük a szerkesztőségeket, hogy bejegyzésünk átvételekor hitvatkozásként jelöljék meg (linkkel) a Property/Facility Management Blog-ot és/vagy a BIG-HAUSE Kft-t!

Is cheap really cheap?

While saving money on cleaning can save money in the short term, „cheap” cleaning can be a costly decision in the long term. Neglecting the cleanliness of plants has hidden costs that can ultimately be much greater than the short-term savings on cleaning. There is a way to be frugal, but this does not mean, nor should it imply, that cost reductions should be achieved by neglecting these activities. Modern technology, automation, regular maintenance and proper training of staff are all tools that can reduce costs without the need for a conscious reduction in wages or service charges. Why is this a viable option for many customers and many service providers?